Giuliani szerdán jelentette be döntését a Ronald Reagan elnöki könyvtárban, a Los Angelestől mintegy 50 kilométerre északnyugatra lévő Simi-völgyben. A 63 éves politikus a súlyos vereséget jelentő harmadik helyen végzett a keddi floridai előválasztáson. Távozásával két esélyes maradt a republikánus jelöltségért folyó küzdelemben: John McCain és Mitt Romney volt massachusetts-i kormányzó.

Giulianit a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, helytállását elismerve, a "nemzet polgármestereként" emlegették. Tavaly még a legnépszerűbb republikánus elnökjelölt-aspiráns volt. A január 3-a óta tartó előválasztási időszakban azonban alaposan elszámította magát: a korai, kisebb államokat kihagyva főleg a nagyobb súlyú államokban kampányolt. Ez a taktika hibásnak bizonyult. A Florida előtti fordulókban nagyon gyengén szerepelt, aminek következtében országos támogatottsága is visszaesett.

Floridában nagyon erős kampányt folytatott, de már csak a harmadik helyre futotta erejéből: McCain 36 és Romney 31 százaléka mögött a voksok 15 százalékát kapta meg. A győztes mindent visz elve alapján McCain nyerte el mind az 57 delegátust (a korai előválasztás miatt megbüntetett Florida 114 küldöttének felét elvesztette).

Giuliani már szövetségi ügyészként hírnévre tett szert a bűnözés elleni harcban. Közismerten támogatja azonban a fegyverjog szigorítását, abortuszpárti és kiáll a melegek jogaiért. Ez szinte megbocsáthatatlan bűn az értékkonzervatív csoportok szemében. Ezért több elemző soha nem tekintette őt komoly jelöltaspiránsnak, annak dacára sem, hogy Giuliani azzal érvelt, csak ő nyerheti meg a republikánusoknak az idei elnökválasztást.

Giuliani tavaly szeptember 30-ig 45 millió dollárnyi adományt gyűjtött össze kampányához, ebből 30 milliót el is költött. "John McCain a legalkalmasabb arra, hogy az Egyesült Államok következő főparancsnoka legyen (...) ő egy amerikai hős" - mondta Giuliani, amikor bejelentette visszalépését.

McCain köszönetet mondott Giulianinak, akit amerikai hősnek nevezett, "már bizonyította, milyen kivételes amerikai vezető". A volt New York-i polgármestert "erős jobb kezének, partnerének és barátjának" nevezte. Saját jelöltségével kapcsolatban kijelentette: a szolgálat és elkötelezettség jegyében telt élete felkészítette őt arra, hogy a nemzet élére álljon.

Mitt Romney - aki az előválasztási viták során már nem egyszer összeakaszkodott legfőbb riválisával, az arizonai szenátorral - McCain floridai győzelme után nem kedvetlenedett el. A CNN-nek úgy fogalmazott: ha kétfősre szűkül a mezőny, McCainnel szemben nem érzi rossznak az esélyeit.

A republikánus elnökjelölt-aspiránsok szerda esti vitáján - amelyet a Ronald Reagan elnöki könyvtárban rendeztek meg - Romney liberálisnak nevezte McCaint, bírálva több olyan döntését, amikor a szenátusban a republikánusokkal szemben szavazott. McCain viszont nyugodt, magabiztos hangon közölte: büszke eddigi eredményeire, amelyeket a konzervatív értékeket képviselve elért.

McCain és Romney között kisebb perpatvar alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy melyikük milyen álláspontot képviselt az iraki csapaterősítés megindításakor. A legnagyobb tapsot a nevető harmadik, Ron Paul, a washingtoni kongresszus texasi képviselője kapta, amikor azt mondta: nem kellene akadémiai vitát folytatni arról, hogy ki mit mondott a szerinte kezdettől fogva értelmetlen iraki háborúról, ehelyett az amerikai külpolitika valóban fontos kérdéseit kellene megvitatni. A vita negyedik résztvevője Mike Huckabee egykori arkansas-i kormányzó volt.

A vitát a helyszínen figyelemmel kísérte Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó is, aki - mint környezetéből megerősítették - csütörtökön bejelenti, hogy McCain jelöltségét támogatja.