A 25 éves vágtázó a keddi ítélet szerint 2010. május 24-én versenyezhet legkorábban, így nem védheti meg idén Pekingben a 100 méteren szerzett ötkarikás bajnoki címét – igaz, fellebbezhet a döntés ellen.

Az ügyében eljáró bizottság 53 oldalas jelentéséből kiderül, hogy a legnagyobb fejtörést az atléta 2001-es doppingügye jelentette az ítészek számára, amelyet még mindig nem sikerült egyértelműen tisztázni.

Gatlin 2001-ben az ifjúsági világbajnokságon bukott meg, mintájában ugyanis amfetamtin származékokra bukkantak. Akkor kétéves eltiltással sújtották, ám az ügyet újratárgyalták, ugyanis a sprinter bizonyítani tudta, hogy a tiltott anyag egy olyan gyógyszerrel került a szervezetébe, amelyet gyerekkora óta húzódó betegsége miatt szedett.

A bizottság dilemmáját éppen az okozta, hogy hat és fél évvel ezelőtt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elfogadta Gatlin érveit, ám egy évre mégis megbüntette, és soha nem jelentette ki, hogy vétlen volt az esetnél.

A 2005-ös világbajnokságon három aranyérmet szerzett atléta ügye 2006-ban az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségének (USADA) – valamint az IAAF-nek és a NOB-nak – is komoly fejfájást okozott. Az USADA végül rendhagyó határozatot fogadott el: maximum nyolc évre szóló büntetést irányzott elő. Azaz a két lehetőség közül egy harmadikat választott: a második vétség automatikusan örökös eltiltással járt volna, míg az első eset figyelmen kívül hagyása után csak két évre szólhatna a büntetés.

Ezért talán nem véletlen, hogy most akadt olyan bizottsági tag, aki azt javasolta, Gatlin első doppingügyét nem kell figyelembe venni, és a szokásos két évre szóló büntetéssel sújtsák. Azaz e szerint a futó még az idei amerikai olimpiai kvalifikációs bajnokság előtt visszatérhetne.

Gatlinnek, aki 2006-ban lebukását először gyúrójának akciójával magyarázta, majd később önként elfogadta a doppingellenőrzés eredményét, hat hónapja van a fellebbezésre, amellyel minden bizonnyal élni fog.