2007. október. 31. 11:00 MTI Utolsó frissítés: 2007. október. 31. 10:58 Világ

Reformokat sürget az EU a Balkánon és Törökországban

Még a viszonylag gyors európai uniós csatlakozásra leginkább esélyes Horvátországban is további reformokat sürget az Európai Bizottság hamarosan kiadandó bővítési jelentésében, a térség többi államában pedig sok esetben a reformok megtorpanását állapítja meg - derül ki a dokumentumból Brüsszelben szerdán kiszivárogtatott részletekből.

A dokumentumcsomag Horvátországot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Törökországot, Szerbiát, Montenegrót és külön Koszovót értékeli az uniós értékek és integráció szempontjából. Közülük egyedül Zágrábnak van esélye arra, hogy viszonylag rövid távon - talán még ebben a évtizedben - csatlakozzon az EU-hoz. Egybehangzó vélemények szerint a hivatalosan tagjelölt Törökországnak a legtávolabbiak a csatlakozási esélyei.

A jövő kedden nyilvánosságra hozandó dokumentum értésre adja, hogy Brüsszel egyik érintett országban sem elégedett maradéktalanul a reformokkal, különösen a korrupcióellenes harc, az etnikai feszültségek csillapítása és a szervezett bűnözés elleni fellépés terén.

A Törökországról szóló jelentésrész tisztességesnek nevezi a közelmúltbeli választást, de több területen - például a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításában, a hadsereg polgári ellenőrzésében és a nem muzulmán közösségek jogainak biztosításában - további javulást lát szükségesnek.

Horvátországról a bizottság állítólag megállapítja, hogy a két éve kezdődött csatlakozási tárgyalások jól haladnak, és hamarosan döntő szakaszba érkezhetnek. Harmincöt tárgyalási fejezetből 14-ben már folynak a megbeszélések Zágrábbal, és a bizottság szerint csak a balkáni partneren múlik, milyen gyorsan tudnak haladni. Belpolitikailag az igazságszolgáltatás lassú reformja és a korrupció elleni harc gyengesége a fő horvát hiányosság az EU-központból nézve, de problémák tapasztalhatók a szerb kisebbséggel való bánásmódban is.

Macedónia vezetése azt reméli, hogy jövőre ezzel a volt jugoszláv köztársasággal is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Ám a jelentés várhatóan nem tesz ilyen ajánlást, így aligha valószínű, hogy a tárgyalásokat 2009 előtt elindítanák. Elsősorban az albán kisebbséggel és a pártjaival folytatott együttműködést nem ítélik kielégítőnek Brüsszelben.

Szerbiával szemben a legnagyobb problémának továbbra is a Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködés hiányosságait, mindenekelőtt a volt jugoszláviai háborúk több vádlottjának szabadlábon hagyását tartják. Koszovó tartomány végleges státusát illetően Brüsszel ugyancsak konstruktívabb hozzáállást vár el Belgrádtól. Ennek ellenére valószínűsíthető, hogy a bizottság a közeljövőben aláírásra javasolja majd a társulási szerződést, de arról az EU tagországai döntenek végérvényesen.

Boszniával eddig a rendőrségi reform késlekedése miatt csúszott a társulási szerződés aláírása, de a témáról minap kötött etnikumközi egyezmény nyomán megnyílt az út a jóváhagyás előtt.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.