Kiknek a tömegsírját találták meg Moszkvában?
A Moszkvában talált emberi maradványokról az első szakértők úgy vélték, hogy az 1930-as évek repressziónak áldozatait találták meg, az ügyészség nyomozati bizottságának nézete szerint a 34 személy jóval – mintegy 200 évvel – korábban hunyt el. De lehet, hogy 1917-ben.
A Komszomolszkaja Pravda úgy fogalmazott: nem tudni még, hogy a pestis, az 1547-ben cárrá koronázott IV. „Rettegett” Iván vagy Sztálin áldozatait találták-e meg. A maradványok mellett egy pisztoly is előkerült, s az első közlések szerint a koponyákon közelről leadott lövés okozta sérülés látható. Az ügyészség szerint azonban az időközben azonosított, 1903-as Browning pisztoly utalhat arra, hogy az áldozatok az 1917-es forradalom idején vesztették életüket. A fegyver mellett azonban semmilyen olyan tárgy - ruhamaradvány, cipő - nem került elő, amely elősegítené a rejtély megfejtését, s nem zárható ki, hogy a holttestek 1-2 évszázaddal korábban, vagy még régebben kerültek a föld alá.
Az ügyészség szerint azok az elváltozások a koponyákon, amelyeket közelről leadott lövések nyomának véltek, továbbá a csontokon látható más sérülések utalhatnak brutális kínzásokra is. A tüzetes vizsgálat legalább két hónapot vesz igénybe.
Hasonló leletekre már volt példa az orosz fővárosban: öt éve például a legfelső bíróságnak a belvárosi Povarszkaja utcán lévő épületében találtak emberi maradványokat. Abban az esetben egyértelműen a sztálini repressziók áldozatairól volt szó, amelyek során az 1930-as években emberek millióit hurcolták el vagy lőtték agyon.
A műemlék Seremetyevszkij Podvor, ahol az eltemetetteket találták, 1852-ben épült, majd 1917 után a katonai kollégium lett, amelyben számos későbbi marsall lakott, 1988-tól pedig itt működött a Znamja című lap szerkesztősége. Mihail Szaltikov-Scsedrin orosz író műveiben is szereplő épület a Nyikolszkaja utcában, az egykori KGB központi épületétől és a hírhedt Lubjanka börtöntől mintegy 400 méterre áll.