Északi Áramlat: Lavrov az észtek józan eszére apellál
Szergej Lavrov ügyvezető orosz külügyminiszter együttműködésre szólította fel Észtországot az Északi Áramlat (Nord Stream) gázvezeték ügyében, és meggyőződésének adott hangot, hogy a józan ész rábírja a balti államot erre.
Lavrov a Vesztyi 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: nem biztos abban, hogy az észt kormány a csütörtöki döntéssel kimondta a végső szót, s reményének adott hangot, hogy felülkerekednek azok, akiket a kérdésben nem az ideológiai megfontolások, hanem a józan számítás vezérel. Végül felszólította Észtországot, hogy működjön együtt a gázvezeték ügyében, és ne akadályozza azt politikai motívumok miatt.
Az észt kormány csütörtökön megtagadta a hozzájárulást ahhoz, hogy felségvizein megkezdjék a kutató munkát a Balti-tengeren át Németországba irányuló Északi áramlat gázvezeték lefektetéséhez, s ezt az ország felségvizek feletti szuverenitásának és a gazdasági övezetéhez fűződő érdekeinek figyelembevételével indokolta.
Az Északi Áramlat Rt. ezzel kapcsolatban közleményben jelentette be, hogy folytatja a munkát a balti államokkal a gázvezeték építésének biztosítására a biztonsági követelmények és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével. A közlemény szerint a további értékelés előtt alaposan tanulmányozni kívánják az észt döntést.
Az Északi Áramlat vezetéket eredetileg finn vizeken akarták lefektetni, de Finnország szerint ott a tengerfenék túlságosan egyenetlen. Ezért a cég május 31-én azzal a kéréssel fordult Tallinnhoz, hogy engedélyezze vizein a kutatásokat.
Az Északi Áramlat gázvezetéket az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő konzorcium építené, amelynek kisebbségi tagjai a német BASF és E.ON vállalatok, valamint negyedik tagként belép majd a holland Gasunie is. A beruházási összeg 5 milliárd euró. A gázvezeték a tervek szerint 1200 kilométer hosszan húzódik majd a tenger fenekén az oroszországi Viborg kikötőtől a németországi Greifswaldig, és 2010-től évi 27,5 milliárd köbméter, később egy második csővezeték kiépítésével évi 55 milliárd köbméter földgázt szállít majd.
A vezeték építésének ügye kényes politikai témává vált, mivel Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország attól tart, hogy a kerülőút lehetővé teszi majd Oroszországnak a területükön átfutó és energiaellátásukat biztosító gázvezeték elzárását, és többek között Svédország részéről biztonsági aggályok is felmerültek. Ugyanakkor a kutatási munkálatokhoz már csak Észtország nem járult hozzá.