Szent-Iványi István közleményében azt írta: lehetségesnek tarják, hogy a lépésnek van méltányolható indoka, "ezt azonban sem a kormány, sem a minisztérium a mai napig nem tárta a nyilvánosság elé". A politikus hangsúlyozta, hogy pártja a transzatlanti kapcsolatok elkötelezett híve, ezért fontosnak tartanak minden olyan lépést, mely a vízummentesség mielőbbi megadását előmozdítja. Hozzáfűzte: ebben a nagyon fontos kérdésben immár tíz éve csak egy helyben járunk, legfőbb ideje tehát, hogy végre érdemi lépések történjenek.

A mostani amerikai törvény kompromisszum, több hónapos kongresszusi és szenátusi tárgyalás végeredményeképpen jött létre - reagált az SZDSZ-es politikus közleményére Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára, aki szerint a kormány és a tárca egy pragmatikus álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Mint mondta, a törvény az Egyesült Államokat érintő teljes migrációval kapcsolatos, valamint rendezi a már ott tartózkodó több millió bevándorló helyzetét. A vízummentesség csak egy részkérdés a jogszabályban.
"Ami elfogadásra került, annak alapján a mi szakmai álláspontunk az, hogy a magyar állampolgárok belekerülhetnek a vízummentes utazás körébe" - fogalmazott az államtitkár.

George W. Bush augusztus 3-án azt követően írta alá a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt - amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetőségét is -, hogy a szenátus és a kongresszus egy héttel korábban nagy többséggel elfogadta azt.

A vízummentesség megadásának feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7 volt, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A külügyi államtitkár szerint az idén minden remény adott, hogy a 10 százalékos határ alá kerüljön Magyarország.

A magyar állampolgárok nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára, és az amerikai külügyminisztériummal, a belbiztonsági minisztériummal, valamint szakértői szervezetekkel történt washingtoni és budapesti tárgyalásokat követően a tárca álláspontja az, hogy a magyar állampolgárok belekerülnek a vízummentes körbe.

A törvény aláírását követően George W. Bush támogató nyilatkozatot adott ki, ezt üdvözölte a magyar tárca és a magyar fél diplomáciai jegyzékben fejezte ki reményét, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások, amelyeken véglegesítik a bekerülés szakmai feltételeit.

Az államtitkár szerint a tiltakozó nyilatkozatban nem szerepelt az a magyar érdek, hogy ne várjuk be a törvény végrehajtását célzó belső intézkedések - például a személyzetkiképzés, gépek telepítésének - meghozatalát. Mindez az amerikai fél értékelése szerint is másfél-két év lehet - tette hozzá.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy egyeztetett-e a külügyi tárca a koalíciós partnerrel ebben a kérdésben, Horváthné Fekszi Márta úgy fogalmazott: "ez szakmai kérdés és nem egy olyan kérdés, amiben koalíciós egyeztetést kellett volna folytatni". Hozzátette: a magyar külügyminisztérium a magyar állampolgárok, valamennyi magyar állampolgár érdekében járt el, amikor jegyzékét átadta az amerikai félnek.
A Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország által aláírt közös nyilatkozatot Washingtonban tették közzé, helyi idő szerint csütörtökön.

Az Egyesült Államokban vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak százdolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.