A határozat szerint a kelet-boszniai várost ki kell emelni a Boszniai Szerb Köztársaság entitásából, és közvetlenül Bosznia-Hercegovina államnak kell alárendelni A határozat szorgalmazza továbbá külön bíróság felállítását Srebrenicában az 1992-1995 között a városban elkövetett háborús bűnök felderítésére.

A Nezavisne novine című boszniai lap, amely a határozatról szerdán hírt adott, idézte Zeljko Komsicot, a boszniai államelnökség horvát tagját is. Ő annak a véleményének adott hangot, hogy a határozatot nem lehet végrehajtani többek között azért sem, mert ehhez Bosznia-Hercegovinában és a Boszniai Szerb Köztársaságban (RS) egyaránt alkotmánymódosításra volna szükség, amit az RS pártjai elleneznek. A határozat éppen ezért pusztán deklaratív jellegű. Boszniai szerb politikusok az entitás belügyeibe való beavatkozásnak értékelték a dokumentumot, amely szerintük "olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekhez a Bosnyák-Horvát Föderációnak semmi köze".

A boszniai muzulmán politikusok azóta igyekeznek elérni Srebrenica kiemelését a Szerb Köztársaságból, amióta a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette a Srebrenicában 1995-ben elkövetett tömegmészárlást. A vérengzést - holland ENSZ-katonák szeme előtt - boszniai szerbek vittek véghez, az öldöklésnek mintegy 8000 muzulmán férfi és fiú esett áldozatul.

A boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében Bosznia és Hercegovina területén két entitásból - a Bosnyák-Horvát Föderációból és a Boszniai Szerb Köztársaságból - álló államalakulat jött létre, amelyet egy gyenge központi kormány köt össze.