A Vecernje Novosti című napilap 16 oldalas mellékletében tette közzé 3287 szerb áldozat nevét. A listán ábécé sorrendben szerepelnek a nevek, mellettük születésük és haláluk dátuma látható, de nem derül ki, hogy hol és miként vesztették életüket a felsorolt személyek.
   

Bizonyítékok, áldozatok

Amióta egy hónappal ezelőtt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő hágai perén bemutatták hat srebrenicai muzulmán kivégzését megörökítő felvételt, a belgrádi sajtóban és közvéleményben egyre erőteljesebben nyilvánult meg az az igény, hogy a világ tudomást szerezzen a Srebrenica és a város környékén meggyilkolt szerb áldozatokról is.

A lista végén fel van tüntetve az áldozatok hozzátartozóit és a háborús veteránokat tömörítő szervezetek, illetve a szerbek ellen elkövetett bűntényeket vizsgáló központ neve. Vélhetően azon öt szervezetről van szó, amelyek segítségével a lap összeállította a névsort.
   
A Vecernje Novosti közli, hogy július 12-én - a srebrenicai mészárlás tízedik évfordulóján megrendezendő emlékünnepség után - a Srebrenica mellett Bratunacban az áldozatok emlékének szentelt gyászmise lesz, a srebrenicai művelődési házban pedig egyházi akadémiát tartanak.
    

A boszniai békefenntartó haderő 2003. áprilisában tartóztatta le és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Naser Oricsot, a boszniai muzulmánok fegyveres erőinek egyik parancsnokát, aki 1992-1993-ban a Srebrenica környékén tevékenykedő alakulat élén állt. A hágai vádirat szerint Orics tervelte ki, adott parancsot vagy legalábbis eltűrte emberek meggyilkolását és kínzását, városok és falvak katonailag indokolatlan lerombolását,  kifosztását, közösségi
és magánvagyonok széthordását. Az általa vezetett egység lerombolt és kirabolt legalább 50, túlnyomórészt szerb lakta falut Bratunac, Srebrenica és Skelani környékén.
   
A szerb közvéleményben erősen él az a tudat, hogy a srebrenicai mészárlás voltaképpen az Oricék által elkövetet vérengzésre adott válasz, egyfajta bosszú volt.