A megkérdezettek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió teljes mértékben megoldaná a romániai magyarok problémáit. 39,8 százalék szerint ez nagymértékben jelentene gyógyírt, míg 32,5 százalék szerint a fejlesztési régió megalakítása csak kismértékben szüntetné meg gondjaikat. A válaszadók 11,7 százaléka nem hisz egyáltalán a fejlesztési régió hatékonyságában.
 
A területi autonómiáról az alanyok 16,5 százaléka hiszi azt, hogy teljes mértékben megoldást kínál, 42,1 százalék szerint csak nagymértékben, 31,6 százalék szerint pedig csak kismértékben oldaná meg a területi önrendelkezés a romániai magyarok sajátos problémáit.
 
A kulturális autonómiába "vetett hit" ennél is kisebb, ugyanis 10,8 százalék véli úgy, hogy ez "teljes mértékű" megoldást kínál, 25,9 százalék szerint nagymértékben, illetve 51 százalék szerint kismértékben jelentene megoldást a kulturális autonómia. Az alanyok 12,4 százaléka szerint e kisebbségvédelmi jogi eszköz egyáltalán nem segítene a sajátos problémák rendezésén.
 
Horváth István, a közvélemény-kutatás elkészítésében résztvevő szociológus kifejtette: a romániai magyarok rájöttek arra, hogy a piac és a román állam is messzemenően kihat életvitelükre. Hozzátette: az emberek már átlátják az önrendelkezés összetettségét, nem tekintik azt csodaszernek.
 
A felmérésből kiderül: a legutóbb 2004-ben végzett hasonló kutatás eredményeihez képest valamelyest növekedett azon magyaroknak aránya, akik úgy érzik, hogy elégedettek életkörülményeikkel.