© AP

Elítélte az Európai Unió soros, finn elnöksége szombaton Szaddám Huszein volt iraki diktátor kivégzését, aggodalmának adva hangot, hogy a fejleménynek negatív következményei lesznek Irak jövőjére nézve. "Az Európai Unió mindig is ellenezte a halálbüntetés alkalmazását és már az ítélet kihirdetése után közöltük, hogy ezt ebben az esetben sem szabad végrehajtani" - mondta Erkki Tuomioja finn külügyminiszter a francia hírügynökségnek nyilatkozva.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szóvivője, Cristina Gallach útján közölte, hogy "az Európai Unió elítéli a Szaddám által elkövetett bűnöket, de a halálbüntetést is". Szaddám Huszein "kíméletlen bűnöző" volt, de "nem kellett volna megölni" - szögezte le szombati nyilatkozatában Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára. Alexander Vondra cseh külügyminiszter szerint Szaddám Huszein kivégzése rövid távon erőszakot válthat ki, tekintettel arra, hogy a volt iraki elnöknek még sok híve maradt, de hosszú távon erősítheti a demokráciát és a stabilitást Irakban. A külügyminiszter megjegyezte, hogy ezt a konkrét kivégzést, mely nem fér össze az európai értékekkel, "az aktuális iraki helyzet összefüggésében" kell megítélni.

© AP

Az iraki Kurdisztán autónóm régiójának elnöke, Maszud Barzani elégedetten vette szombaton Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor kivégzésének hírét, de fontosnak mondta, hogy a kurdellenes népirtás miatt Szaddám ellen indított per folytatódjék. "Reméljük, hogy Szaddám Huszein kivégzése új fejezetet nyit Irak történetében és a polgári személyek elleni erőszak alkalmazásának végét jelzi" - áll a Barzani által kiadott közleményben. Az állásfoglás szerint ugyanakkor "fontos, hogy ez a kivégzés ne szolgáljon ürügyként ahhoz, hogy elmellőzzék a leleplezését az Anfal és a halabdzsai akció során elkövetett bűnök súlyosságának, a kurdok ezrei és a Barzani család tagjai lemészárlásának".

Szaddám Huszeint a síiták körében 1982-ben végrehajtott, 148 ember életét követelő mészárlásért ítélték halálra és végezték ki szombat hajnalban. Július óta viszont egy második per is kezdődött ellene, amelyben a vád a kurdok ellen 1987-ben és 1988-ban véghez vitt öldöklés, mintegy 180 ezer ember tömeges kivégzések és vegyi bombázás általi elpusztítása. Az Anfal-per, amelynek Szaddámon kívül további hat vádlottja van, folytatódik, de az iraki törvények értelmében az exelnök elleni eljárások Szaddám Huszein halálával automatikusan megszűntek.

© AP

Az arabok és muzulmánok többségét világszerte felháborította Szaddám Huszein kivégzése, és még olyanok is megkérdőjelezték közülük perének igazságosságát, akik úgy vélik, hogy a volt iraki diktátor megérdemelte a halált. A palesztinokat, akik közül sokan az arabok hősének tekintik a volt iraki diktátort az 1991-es öbölháború idején Izrael ellen végrehajtott rakétatámadásaiért, valósággal sokkolták a Szaddám Huszein felakasztásáról szóló hírek. Az ünnepi ima után a mecsetekből hazasiető palesztin muzulmánok áldozatnak tekintik Szaddám Huszeint, akit szerintük "úgy mészároltak le", mint az áldozati bárányt szokták az íd al-adha ünnepen. Musir al-Maszri, a palesztin kormányzó Hamász mozgalom egyik parlamenti képviselője szerint "Szaddám Huszein kivégzése az Egyesült Államok bűnös, terrorista politikájának és az ellenállás erői ellen világszerte viselt háborújának bizonyítéka".

Halaf al-Alaján, az iraki parlament egy szunnita képviselője az al-Dzsazíra televíziónak Jordániában nyilatkozva azt mondta, hogy a kivégzés "az Irak elleni bosszú aktusa volt... egy emberiesség elleni nagy bűntett, melyet az iraki nép és egy, az Egyesült Államok által őrzött hadifogoly ellen követtek el". Ismail Yusanto, a Hizb-ut-Tahrir muzulmán csoport indonéziai szóvivője úgy vélte, hogy Szaddám megérdemelte a büntetést, "mert sok irakit megölt, köztük a Hizb-ut-Tahrir ottani tagjait is". Liakat Balucs, a pakisztáni konzervatív vallási pártokat tömörítő ellenzéki hatpárti szövetség egyik vezetője viszont úgy vélte, hogy a kivégzés tovább növeli az Amerika-ellenes érzelmeket. "Senki sem kedvelte vagy támogatta Szaddám Huszeint itt, de az a mód, ahogyan a perét lefolytatták, igazságtalan és tisztességtelen volt" - mondta.

Izrael véleménye szerint Szaddám Huszein volt iraki elnök kivégzésével "helyreállt az igazságosság rendje"."Egy olyan emberről van szó, aki többször tűzbe és vérbe borította a Közel-Keletet, aki vegyi fegyvereket vetett be saját népe ellen, és aki személyes felelősséget visel több ezer ember haláláért" - közölte szombaton egy neve elhallgatásához ragaszkodó magas rangú izraeli illetékes. "Szaddám Huszein maga okozta vesztét. Olyan ember volt, aki sok rosszat tett saját népének, és aki súlyosan fenyegette Izraelt" - mondta Simon Peresz miniszterelnök-helyettes az izraeli közszolgálati rádióban.

Fauzi Barhúm, a palesztin kormányt vezető Hamász radikális mozgalom szóvivője szerint Szaddám Huszein kivégzése "politikai merénylet, amely megsért minden, a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi jogszabályt". A szóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Szaddám Huszein álláspontjuk szerint "hadifogolynak" minősült, azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy "minden vörös vonalat átlépett".

Irán üdvözölte a volt iraki diktátor kivégzését, amelyet Hamid Reza Aszefi iráni külügyminiszter-helyettes "az irakiak győzelmének" minősített. Irak Szaddám Huszein uralma idéjén, 1980-ban háborút indított Irán ellen, amely nyolc évig tartott, és becslések szerint mintegy egymillió emberéletet követelt.

Hamid Karzai afgán elnök szerint a volt iraki diktátor kivégzése az iraki kormány műve, aminek "nem lesz semmilyen hatása Afganisztánra". Az afgán kormány és az ott állomásozó nemzetközi erők ellen idén széles körű lázadás bontakozott ki, amely csaknem 4 ezer halálos áldozatot követelt. A kabuli kormány ellen harcoló, a hatalomból 2001-ben elűzött iszlám fanatikus tálibok egyik parancsnoka, egykori védelmi minisztere, Obaidullah Ahund molla azt mondta szombaton, hogy Szaddám Huszein kivégzése gerjeszteni fogja az Egyesült Államokkal szembeni muzulmán ellenállást. "A dzsihád fokozódni fog Irakban, és a megszállók elleni támadások erősödni fognak" - mondta a tálib vezető.

© AP

Tragikus és elszomorító fejleménynek minősítette Szaddám Huszein kivégzését a Vatikán szóvivője, Federico Lombardi, aki szerint ez az esemény tápot adhat a bosszúnak és az újabb erőszaknak. A vatikáni rádióban nyilatkozva a szóvivő megismételte a szentszéki álláspontot, mely szerint a halálbüntetés nem igazolható, "még súlyos bűnök elkövetésében vétkes személyek esetében sem".

Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását a kivégzés felett. A Mihail Kaminyin szóvivő által ismertetett dokumentum szerint Szaddám Huszein kivégzése a katonai és politikai helyzet kiéleződéséhez vezethet Irakban, és növelheti a felekezetközi feszültséget. Az orosz tárca sajnálkozását fejezte ki, hogy nem találtak meghallgatásra több ország és nemzetközi szervezet felhívásai, melyekkel az iraki vezetést arra igyekeztek rábírni, hogy tartózkodjék a halálos ítélet végrehajtásától.

Ugyancsak elítélte Szaddám Huszein kivégzését a Human Rights Watch nemzetközi emberjogvédő szervezet. Mint Richard Dicker, a HRW illetékese közölte, a volt iraki diktátor bűnei nem igazolhatják a kivégzést, amelyet egy "mélységesen szabálytalan" perben hozott halálos ítélet nyomán hajtottak végre. Szaddám Huszein rászolgált a legsúlyosabb büntetésre - kommentálta a volt iraki elnök kivégzésének hírét szombaton a magyar külügyminisztérium szóvivője az MTI-nek. Polgár Viktor utalt arra, hogy a volt iraki elnök "többszörösen vétkes egy sor tömeggyilkosságban". Emlékeztetett arra is, hogy Szaddám Huszein két háborút indított, az egyiket Irán, a másikat Kuvait ellenn. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy "a magyar jogrend az európai értékekkel összhangban nem fogadja el a halálbüntetés semmilyen formáját sem".

George Bush amerikai elnök szombaton közölte: Szaddám Huszein kivégzése az iraki nép és az amerikai katonák számára nehéz év végét jelenti, de a volt iraki elnök halála nem állítja meg az erőszakot az arab országban. A Texas állambeli crawfordi birtokán kiadott közleményében az amerikai elnök kiemeli, hogy Szaddám kivégzése fontos mérföldkő egy olyan demokrácia felé vezető úton, amely képes kormányozni, fenntartania és megvédenie önmagát, és szövetséges lesz a terrorizmus elleni háborúban.

© AP

Nem várja a szektariánus erőszak elcsendesedését Szaddám Huszein szombat hajnali kivégzése után sem az aznapi brit sajtó, amely a néhai iraki diktátor bűneit - irányultságtól függetlenül - Sztálinéihoz méri. Az Amnesty International elítélte a kivégzést. A The Guardian, a legnagyobb baloldali liberális brit napilap szerint a kivégzés a XX. század brutalitásának egyik jelentős maradványát takarította el egy olyan diktátor személyében, aki nem csupán fizikailag hasonlított a "félelem, bosszú, fortély és terror eszközeivel uralkodó" Sztálinra - áll az elemzésben. Ugyanerre a következtetésre jut a legnagyobb konzervatív brit lap, a The Daily Telegraph. A tekintélyes jobboldali újság szerint Szaddám Huszein uralmának 35 éve egymillió ember halálát okozta, és ez Sztálinnal állítja őt egy sorba, azzal a politikai figurával, akit az iraki diktátor a leginkább csodált.

A pert elemezve a The Guardian azt írta: sem az eljáró bírók, sem az ügyvédek nem mutatták jelét, hogy értenék a nemzetközi jogot. Ennél sokkal jobb lett volna, ha Szaddám Huszeint az ENSZ égisze alatt működő, vagy másmilyen, akár eseti jellegű nemzetközi törvényszék előtt vonják felelősségre, semleges helyszínen, például Hágában - írta a szombati The Guardian, amely általánosságban "elfogadhatatlanul kegyetlen" büntetésnek nevezi a kivégzést.

A halálos ítélet végrehajtását nyilatkozatban bélyegezte meg szombaton az Amnesty International (AI). A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a Londonban kiadott közleményben annak a véleményének adott hangot, hogy az iraki fellebbviteli bíróság nem orvosolta az egykori diktátor perének súlyos hiányosságait. Az AI szerint Szaddám Huszein kivégzése - mivel még több más vád alapján is folyt az eljárás ellene - súlyos csapás arra a folyamatra, amelynek célja a volt diktátor uralma alatt történtek feltárása.

Abdel-Bari Atvan, a londoni székhelyű al-Kudsz al-Arabi újság szerkesztője az al-Dzsazíra televízióban nyilatkozva "az összes arab és muzulmán kigúnyolásának" minősítette azt a tényt, hogy a kivégzést közvetlenül az íd al-adha muzulmán ünnep előtt hajtották végre. "Az arab közvélemény azt kérdezi, ki szolgál rá inkább a perre és kivégzésre: az, aki megőrizte Irak egységét, arab és iszlám önazonosságát, különféle közösségeinek, köztük a síitáknak és szunnitáknak az együttélését, vagy azok, akik az országot véres polgárháborúba sodorták" - kérdezte.

Ahmed al-Mudaveb, az Al Vatan című bahreini újság politikai szerkesztője azt jósolta, hogy a kivégzés ösztönzést fog adni az iraki szunniták lázadásának (a volt iraki diktátor a szunnita kisebbséghez tartozott). "Ez az esemény fokozni fogja a megosztottságot az irakiak között. Segíteni fogja Szaddám híveit erőszakhadjáratukban. (Szaddám Huszein) valamiféle mártírrá fog válni, és politikai státusa erősödni fog" - mondta.