A testület ezzel lényegében legitimnek ismerte el az izraeli hadsereg által az elmúlt hat év erőszakcselekményei közepette rutinszerűen alkalmazott gyilkosságokat. A B'celem izraeli emberjogi szervezet becslései szerint az elmúlt hat évben 339 palesztin vesztette életét ilyen célzott műveletekben, s közülük 210 volt az akciók eredeti célpontja, míg a többi, közel százharminc áldozat kívülállóként esett áldozatul.
 
A háromtagú bírói testület egyhangúlag úgy döntött, "nem lehet előre megítélni, hogy minden egyes célzott gyilkosság a nemzetközi szokásjog tilalma alá esik-e", hozzátette ugyanakkor, hogy ez a taktika nem szükségképpen törvényes minden esetben.
 
A hadsereg az izraeli-palesztin békefolyamat megszakadása s az annak nyomán 2000 őszén kirobbant második palesztin felkelés (intifáda) kezdete óta hajt végre célzott gyilkosságokat palesztin szélsőségesek ellen, azt állítva, hogy ez a leghatékonyabb módszer az izraeli településközpontokat célba vevő palesztin pokolgépes merénylők megállítására. A módszert azóta az Egyesült Államok és szövetségesei is alkalmazzák Irakban és Afganisztánban.