2006. december. 08. 09:58 euractiv.hu Utolsó frissítés: 2006. december. 08. 09:58 Világ

Szegény diákoknak nincs EU-program

Európa legszegényebb diákjainak jelentős része nem engedheti meg magának, hogy részt vegyen az EU oktatási csereprogramjában, az Erasmus-ban.

A Bizottság régóta törekszik arra, hogy oktatási programjai a szegény diákok számára is elérhetők legyenek, azonban a Brüsszelben most közzétett adatok azt mutatják, hogy az alacsony jövedelmű csoportokban élő diákok fele pénzügyi nehézségek miatt egyáltalán nem képes részt venni az Erasmus-programban.

Az Erasmus-csereprogram diákjai átlagosan hetente 35 eurót kapnak hozzájárulásként megélhetési költségeik fedezésére. Jan Figel, az EU oktatási biztosa is elismerte: ez a pénz nem elegendő azok számára, akik hátrányos helyzetűek, olyan családi hátterük van, amely nem teszi lehetővé az összeg kiegészítését, így ők nem élvezhetik a program előnyeit.

A biztos szerint ezen a helyzeten változtatni kellene, ezért Jan Figel arra kérte a tagállamokat, hogy nemzeti szinten támogassák a programot, hogy az még több diák számára elérhető legyen, főleg azokat segítsék, akiket nehéz sorsú, alacsony jövedelmű családjuk nem képes támogatni. A biztos egyúttal bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy a diákoknak adandó EU-támogatás hetenkénti összegét 55 euróra emeljék fel.

Az Erasmus oktatási csereprogram keretén belül a diákok egy másik EU-s egyetemen tanulhatnak. José Manuel Baroso bizottsági elnök szerint már rég nem csupán egy oktatási programról van szó, hiszen sok európai egyetemistának ez a program nyújt lehetőséget arra, hogy életében először töltsön hosszabb időtkülföldön.

A Bizottság 2007-ben ünnepli az Erasmus-program fennállásának huszadik évfordulóját. A programban annak indulásakor, 1987-ben 3244 diák vett részt, 2005-re ez a szám 144.032-re nőtt, ami az európai egyetemisták közel egy százalékát jelenti.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.