2006. október. 21. 09:36 MTI Utolsó frissítés: 2006. október. 21. 09:41 Világ

Egységesedő energiapolitika, vita menekültügyben

Közelebb került az Európai Unió a tagországok állam- és kormányfőinek pénteki informális ülését követően ahhoz, hogy az energiapolitikában egységes szellemben tudjon tárgyalni az unión kívüli partnerekkel, emellett lépést tett az EU közös kutatóközpontjának létrehozása felé is. Hűvös fogadtatást kapott viszont a menekültügyi egységesedésre tett felhívás.

A csúcstalálkozó fő témája volt, hogy az EU a világgazdaság más résztvevőivel szemben hogyan képviselhet minél egységesebb energetikai stratégiát. Matti Vanhanen, a soros elnökséget betöltő Finnország kormányfője, az ülés házigazdája egyetértést tapasztalt abban, hogy Oroszországgal kiegyensúlyozott, a közös érdekeken alapuló partneri kapcsolat jöjjön létre energiaügyekben, és ez alapuljon jogilag kötelező, szerződéses bázison.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: hozzászólásában a közös európai álláspont mellett fontosnak tartotta, hogy Magyarország külön megállapodásokat köthessen Oroszországgal. Számunkar ugyanis sokkal többről van szó, mint energiáról, nagy regionális politikai, stratégia kérdések körül forog a vita.

„Oroszország meg kívánja változtatni a helyét a világban, muszáj ezt érteni” – hangoztatta, hozzáfűzve, hogy ennek a törekvésnek az egyik eleme az energiaügy. „Aki nem érti Oroszországot, és nem látja, mi van az energiapolitika mögött, nem fog tudni megállapodni. Magyarország e politika megértésében segítheti uniós partnereit” – fejtette ki a miniszterelnök.

A másik fő témában, az európai technológiai intézet létrehozásában a korábbinál nagyobb, majdhogynem egységes támogatást kapott az Európai Bizottság terve. Ezt azonban Brüsszel immár nem egyfajta kiemelt egyetemként és kutatóintézetként képzeli el, hanem egyetemek és intézetek hálózatának központjaként. Megfigyelők szerint az eredeti javaslat ilyetén enyhítésének is köszönhető a megnövekedett tagországi támogatás.

Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy Magyarország egyik kezdeményezője volt a technológiai intézetnek. Megerősítette, hogy hazánk pályázik ennek az igazgatósági székhelyére, de „a döntéstől még nagyon messze van az EU”. Még alapkérdések sincsenek tisztázva – szögezte le, értésre adva azt is, hogy megítélése szerint számos más tagállam is szeretné elnyerni a székhelyet.

A csúcstalálkozó az uniós menekültpolitikával kapcsolatban José Luís Zapatero spanyol és Romano Prodi olasz miniszterelnök sürgették, hogy az Európai Unió tagországai az eddiginél egységesebb fellépést mutassanak a bevándorlás visszaszorításának kérdésében. Uniós források szerint azonban a kérésre a vártnál kevesebb reagálás érkezett a mostani ülésen, részben azért, mert más témák lekötötték a résztvevők idejét, részben pedig – mint Jacques Chirac francia elnök utalt rá – hallgatólagos tiltakozásul az ellen, hogy Madrid az uniós partnerek véleményének kikérése nélkül döntött több százezer menekültnek az amnesztia megadásáról. Az uniós intézmények vezetői, így a soros tanácsi elnök Vanhanen, az Európai Bizottságot vezető José Manuel Durao Barroso és az Európai Parlamentet irányító Josep Borrell Fontelles mindazonáltal egyetértésüket jelezték az említett törekvéssel kapcsolatban. A kérdésre a következő EU-csúcson visszatérnek.

Sürgették az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői a szudáni vezetést, hogy egyezzen bele az ENSZ-békefenntartás megkezdésébe Dárfúr tartomány körzetében. A térségben az elmúlt három évben mintegy 200 ezer ember vesztette eddig életét, és 2,5 millióan otthonuk elhagyására kényszerültek a belháború miatt.

Helyszíni források azt is közölték, hogy a csúcstalálkozó résztvevői pezsgővel köszöntötték a jövőre EU-taggá váló Bulgáriát és Romániát képviselő kollégáikat, Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnököt, illetve Traian Basescu román államfőt. Ezzel immár lényegében véglegessé vált, hogy a két ország teljes jogú tagsága nem szenved késedelmet. Sztanisev és Basescu mindazonáltal már most is részvevőként jelen volt az uniós találkozón.

Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva megemlítette, hogy az ülés margóján több kollégájával szót váltott a magyar belső helyzetről is. Úgy vélte, ez természetes, a tagországoknak ismerniük kell egymás helyzetét. Mint fogalmazott, partnerei általában bátorító és támogató megjegyzéseket tettek ezzel kapcsolatban. Nem tért ki arra, pontosan mely résztvevőkkel folytatott megbeszélést erről a témáról. Emlékeztetett viszont, hogy több miniszterelnökkel a közelmúltban külön is találkozott.

Hirdetés