Az 56-os forradalmat méltatta egy amerikai hírportál
Az 56-os magyar szabadságharcosok a bátorság olyan példáját mutatták, amely örökkön élni fog a szabad emberek emlékezetében - írta a forradalom ötvenedik évfordulójához kapcsolódva csütörtökön az egyik legjelentősebb amerikai konzervatív internetes újság.
A The Conservative Voice nevű hírportál hosszú írásban emlékezett meg a magyar forradalmárokról, akik szembeszálltak egy világhatalommal, megroppantották a szovjet birodalmat és lángra lobbantották a szabadság fáklyáját.
"Ebben a hónapban ünnepeljük a történelem egyik legfontosabb eseményének ötvenedik évfordulóját. Visszapillantva már világos, hogy az 1956-os magyar forradalom nyomán kezdődött el a szovjet kommunizmus felbomlása, amely végül 1991-ben fejeződött be" - olvasható a hírportálon.
A The Conservative Voice szerint Dwight Eisenhower akkori amerikai elnök ahelyett, hogy azonnal elismerte volna az újonnan alakult szabad magyar kormányt, ami figyelmeztetés lett volna az oroszoknak, olyan üzenetet küldött, amely miatt máig szégyenkezni kell az amerikaiaknak.
Az Eisenhower-kormány 1956. november 2-án azt üzente Jugoszláviába Tito marsallnak, hogy Amerika nem pártfogol olyan kormányokat a Szovjetunió határai mentén, amelyek ellenségesek a Szovjetunióval szemben. Washington ezzel megpecsételte Magyarország sorsát, zöld fényt adott Moszkvának arra, hogy katonai erővel tegyen rendet, értésre adva, Amerika nem segít a forradalmi kormánynak.
A magyarok elkeseredett segélykiáltására - Magyarország az Egyesült Államokhoz és az ENSZ-hez fordult - senki sem válaszolt. Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető, akire a "budapesti mészáros" gúnynevet ragasztották, 200 ezer katonát, 5000 harckocsit és jelentős nehéztüzérséget küldött Magyarországra a forradalom elfojtására.
S bár a magyar szabadságot eltaposták, a szabadságharcosok hősiessége azt az álmot adta Kelet-Európa más népeinek, hogy eljöhet majd a nap, amikor megszabadulnak az őket fogságban tartóktól. A magyar 56-nak az Egyesült Államokban is drámai hatása volt, az amerikaiak többé már nem hitték, hogy a szovjet birodalom léte megmásíthatatlan tény.
Az 1980-as években aztán Ronald Reagan volt az az amerikai elnök, aki kimondta, hogy a rabságban élő népek millió egy nap felszabadulnak. Ő volt az, aki kijelentette, hogy Amerikának nem kell elfogadnia a gonosz birodalmával való együttélést, a kommunizmust le kell győzni. Washingtonban szeptemberben végre megkezdődött a kommunizmus áldozatainak szentelt emlékmű építése, Budapesten pedig a magyarok szobrot állítottak "barátjuknak, Ronald Reagannek" - írta a konzervatív hírportál.