2006. szeptember. 06. 22:46 MTI Utolsó frissítés: 2006. szeptember. 06. 22:42 Világ

A szlovák parlament rasszizmusellenes nyilatkozatot fogadott el

Nyilatkozatot fogadott el a szlovák parlament szerdán az idegengyűlölet, a türelmetlenség és a faji indíttatású erőszak ellen. A 140 jelenlévő képviselő nagy többsége - 112 - támogatta a Pavol Paska házelnök által előterjesztett indítványt, 28-an tartózkodtak. A nyilatkozat kiadását a holokauszt áldozatainak közeledő, szeptember 9-i emléknapjához időzítették.

"Mi, a szlovák parlament tagjai - a holokauszt és a faji erőszak áldozatainak közelgő emléknapja alkalmából, és a Szlovákiában és Magyarországon nemrég történtek miatt - erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy elítéljük a szélsőségesség és a faji türelmetlenség minden megnyilvánulását... Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy nem fogjuk eltűrni az idegengyűlölet és szélsőségesség semmiféle megnyilvánulását sem Szlovákiában, sem a környező országokban" - hangzik a nyilatkozat.

A képviselők kinyilvánították, hogy nagyon óvatosan és megfontoltan fogják kezelni a kérdést, és nem kovácsolnak politikai tőkét belőle.

A nyilatkozatot heves vita után még a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt is elfogadta, tartózkodott viszont az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - Demokrata Párt (SDKU-DS). Ennek egyik vezetője, Eduard Kukan volt külügyminiszter azzal indokolta tartózkodásukat, hogy a szöveg azt jelzi a külvilág számára, hogy Szlovákiában az emberi jogok alakulása ellentétes az európaival, és ez sérti Szlovákia külföldi tekintélyét. A párt nem ért egyet azzal sem, hogy a nyilatkozat révén "a nemrég történt bűnös incidenseket összekapcsolták a holokauszt ügyével", és ezzel leértékelték azt.

A párt ezzel együtt hangsúlyozza, hogy mindig is elítélte a szélsőségességet, beleértve a nemrég történt eseteket is.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.