A "Nagy Proletár Kulturális Forradalom" hivatalos kezdetét a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának e napon kiadott körlevelétől datálják. A május 16-i körlevél elítélte "a burzsoázia képviselőit, akik befurakodtak a pártba", s ezzel megadta a jelet a nagyszabású tisztogatásra, amely több millió áldozatot követelt.

Egy pekingi kormányszóvivő a múlt héten kijelentette, hogy a korszakról már kimondták az ítéletet, azaz jelezte, hogy hivatalosan nem foglalkoznak majd az évfordulóval. "Hivatalból"' azonban mégis foglalkoztak, mert kedden a cenzúra blokkolta a Kínában elérhető interneten a "kulturális forradalom" kifejezést.

Habár az évfordulót nem ünnepelték meg, a mozgalom elindítóját, Mao Ce-tung elnököt továbbra is nagy tisztelet, személyi kultusz övezi. A Tienanmen téren felállított mauzóleumát, benne Mao bebalzsamozott testével máig naponta több százan keresik fel. Ugyancsak óriási számban - évente milliók - látogatják meg a kommunista vezető szülővárosát, a Hunan tartománybeli Saosant (Shaoshan).

A kulturális forradalomnak múzeumot is szenteltek Kínában, de annak egy eléggé eldugott vidékén, a Hongkongtól 300 kilométerre nyugatra fekvő Santou (Shantou) kikötővárosban. A múzeum tavaly nyílt meg, de magas rangú állami vagy párthivatalnok még nem kereste föl, leszámítva nyugalomba vonult vidéki kádereket. A kiállítás - szervezői szerint - igyekszik megfelelni a jelenlegi hivatalos politika "harmonikus társadalmat" hirdető jelszavának.