2006. március. 22. 19:31 MTI Utolsó frissítés: 2006. március. 22. 19:34 Világ

Vizsgálatot indítanak a volt lengyel elnök ellen

A múlt rendszerben elkövetett állítólagos pénzügyi visszaélései miatt előzetes vizsgálatot indítottak Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök ellen - közölte szerdán Zbigniew Ziobro igazságügy-miniszter.

A nyomozást annak az írásnak az alapján kezdték meg, amely a Gazeta Polska című jobboldali napilapban jelent meg azzal vádolva a volt államfőt, hogy a nyolcvanas évek végén a kormány ifjúsági és sportbizottságának vezetőjeként részese volt egy 100 millió dollár értékű csalásnak. 

Ziobro szerint az ezt megszellőztető komoly lapértesülést nem szabad figyelmen kívül hagyni, és senki sem áll a törvények fölött. A tárcavezető emellett utalt arra is, hogy Kwasniewski a legmagasabb közjogi méltóság posztjáról decemberben távozott, így most már nem illeti meg az államelnöknek kijáró mentelmi jog, vagyis elhárultak a vizsgálat megkezdését akadályozó tényezők. A miniszter hangsúlyozta, hogy mindenképpen tisztázni kell: a Kwasniewski ellen felmerült vádak igazak-e vagy nem. A Gazeta Polska egyébként már 2000-ben is írt az állítólagos visszaélésekről, de akkoriban a parlament nem adott helyt a vizsgálat megkezdésének. 

Ryszard Kalisz parlamenti képviselő, a volt elnök egyik tanácsadója szerint az egész ügy politikai indíttatású, és a jelenlegi kormány arra törekszik, hogy lejárassa Lengyelország egyik legnépszerűbb politikusát. Kalisz hozzátette: egyébként is már kivizsgálták a Kwasniewski által vezetett testület ügyeit, és a volt elnököt tisztázták a vádak alól. 

Kwasniewski 1995 és 2005 között két elnöki mandátumot töltött ki, és harmadszorra már nem pályázhatta meg az államfői posztot. Jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, így egyelőre Lengyelországból nem tudták utolérni, hogy véleményt nyilvánítson ez ellene indult eljárásról.
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.