2005. szeptember. 26. 10:55 MTI Utolsó frissítés: 2005. szeptember. 26. 11:02 Világ

Visszavonták a Timosenko elleni letartóztatási parancsot

Az orosz katonai főügyészség visszavonta a Julija Timosenko volt ukrajnai miniszterelnök ellen kiadott nemzetközi letartóztatási parancsot.

A döntést az indokolja, hogy a korrupciós váddal illetett Timosenko a hét végén önszántából megjelent Moszkvában az orosz legfőbb ügyészségen, és válaszolt a feltett kérdésekre, illetve megígérte, hogy a jövőben is a főügyészség rendelkezésére áll. Oroszország tavaly szeptemberben, az ukrán elnökválasztási kampány teljében adott ki letartóztatási végzést, és az Interpollal is köröztette Timosenkót, aki nem jelent meg az orosz katonai ügyészség idézésére.

Moszkva azzal vádolja Timosenkót, hogy 1995-ben, az Ukrán Egyesített Energiarendszerek cég vezetőjeként kenőpénzt fizetett az orosz védelmi tárca tisztségviselőinek, és törvénytelen üzelmeivel mintegy százmillió dolláros kárt okozott az orosz államnak.

Timosenko cáfolta, hogy bármilyen törvénytelenséget követett volna el. Az ellene kiadott orosz letartóztatási parancsot az Ukrajna ellen bevetett nyomásgyakorlási eszköznek értékelte annak idején.

Viktor Juscsenko ukrán államfő szeptember 8-án menesztette Julija Timosenkót és kormányát.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.