A szavazóhelyiségeket helyi idő szerint délután négykor lezárták ott, ahol már nem álltak sorban a választók. A szavazás lassan indult, de délre felgyorsult. Csak néhány olyan szavazóhelyiség volt az országosan 400 közül, amelyet nem lehetett megnyitni biztonsági okok miatt. Ezek a déli és a délkeleti országrészben voltak. Az első részeredményeket október 10-e körül, a végeredményt 22-e körül fogják bejelenteni.

1969 óta először

A közép-ázsiai országban képviselőházat és tartományi tanácsokat választottak, 1969 óta először. Összesen mintegy 5800 jelölt, köztük 582 nő indult a képviselőházban, a voleszi dzsirgában ("népi kamara") betölthető 249 helyért és a 34 tartományi tanácsban elnyerhető mandátumokért. A képviselőházban 68 mandátumot, a tartományi tanácsokban a helyek negyedét a nőknek tartják fenn, ezért a szavazás fontos lépést jelent a nők jogainak érvényre juttatásában is.

A legjelentősebb független megfigyelői csoport, a Szabad és Tisztességes Választások Afganisztánban (FEFA) valamivel több mint 50 százalékra becsülte a részvételi arányt, ami lényegesen alacsonyabb a tavalyi elnökválasztáson jegyzett 76 százaléknál. Az Afganisztánnak majdnem mind a 34 tartományába megfigyelőket, összesen 7 ezer főt szétküldő egyesület elnöke, Nader Nadery vasárnapi közölte szervezetének első becslését a szavazók arányáról. A FEFA szerint zavart okozott a jelöltek nagy száma: ez megnehezítette a választást és elvette az emberek kedvét attól, hogy elmenjenek szavazni.

Hamid Karzai afgán elnök örömét fejezte ki, hogy sok nő is elment szavazni, még a legkonzervatívabb tartományokban is, amit "nagy előrelépésként" értékelt. Az államfő gratulált a népnek ahhoz, hogy "e nehéz időkben megint egyszer dacolt a terroristák fenyegetésével" és részt vett a választásokon.

A hatalomból négy éve elűzött, iszlám fundamentalista nézeteket valló tálibok támadásokat és robbantásokat helyeztek kilátásba a választások napján a "megszálló" csapatok ellen, és az urnáktól való távolmaradásra szólították fel a lakosságot. A szavazás biztonságára a belügyminiszter bejelentése szerint országszerte 55 ezer rendőr, 28 ezer katona, körülbelül 20 ezer milicista és a titkosszolgálat ügynökei vigyáztak, de riadókészültségbe helyezték az Egyesült Államok vezette koalíciós erők mintegy 20 ezer katonáját és a 11 ezer fős NATO-irányítású biztonsági erőket is.

Az incidensekről készült első összesítés szerint nyolc ember, köztük egy francia katona vesztette életét szombat éjjel és vasárnap a lázadókkal vívott összecsapásokban, és a merényletekben. A francia erők szóvivője szerint ez az első elesett katonájuk az afganisztáni misszió kezdete óta.

Hamid Karzai államfő mérföldkőnek nevezte országa történelmében a parlamenti választásokat, amelyek meghatározzák jövőjüket 30 évi háborúzás és külföldi beavatkozást követően. Ez az afgán nép önrendelkezésének napja - fejtette ki a politikus, amikor maga is leadta szavazatát. Hozzátette, hogy országa a gazdaság

megteremtésére, a politikai intézményeinek kiépítésére törekszik. Utalva a tálib rendszer bukását követően kimunkált demokratizálási tervre, a bonni folyamatra, hangoztatta, hogy céljuk annak végrehajtása, az afgán állam megteremtésének befejezése.

Az ENSZ a szervezésre 159 millió dollárt fordított, 160 ezren vettek részt lebonyolításban, és több mint 215 ezer ügynök és megfigyelő ellenőrizte, hogy minden rendben menjen.