Összesen mintegy 5800 jelölt, köztük 582 nő indult a képviselőházban, a voleszi dzsirgában ("népi kamara") betölthető 249 helyért és a 34 tartományi tanácsban elnyerhető mandátumokért. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint vasárnap reggel hatkor nyitottak ki, és délután négykor (közép-európai idő szerint 13.30-kor) zárnak. A képviselőházban 68 mandátumot, a tartományi tanácsokban a helyek negyedét a nőknek tartják fenn, ezért a szavazás fontos lépést jelent a nők jogainak érvényre juttatásában is.

A hatalomból négy éve elűzött, iszlám fundamentalista nézeteket valló tálibok támadásokat és robbantásokat helyeztek kilátásba a választások napján a "megszálló" csapatok ellen, és az urnáktól való távolmaradásra szólították fel a lakosságot. Ígéretüket be is tartották. A vasárnapi választások megzavarására Afganisztán déli és keleti részében tucatnyi helyen hajtottak végre kisebb támadást a felkelők. Két rendőr életét vesztette és számos felkelő meghalt Vasárnap reggel két rakéta csapódott be az ENSZ kezelésében lévő egyik épületbe, könnyebben megsebesítve a világszervezet egyik alkalmazottját. Az épület két kilométerre fekszik a választások szervezőinek egyik központi kabuli irodájától.

A szavazás biztonságára a belügyminiszter bejelentése szerint országszerte 55 ezer rendőr, 28 ezer katona, körülbelül 20 ezer milicista és a titkosszolgálat ügynökei vigyáznak majd. Riadókészültségbe helyezték az Egyesült Államok vezette koalíciós erők mintegy 20 ezer katonáját és a 11 ezer fős NATO-irányítású biztonsági erőket is. A tálibok az utóbbi hat hónapban fokozták támadásaikat, az összecsapások több mint 1200 ember életét követelték. A szélsőséges iszlám lázadók hét képviselőjelöltet és a választás megszervezésében segédkező négy személyt kivégeztek.

Az elemzők közül senki nem vitatja a mostani választások történelmi jelentőségét, sokan mégis óva intenek a túlzott várakozásoktól. A kétkedők szerint a szavazás előrelépést jelent ugyan a képviseleti kormányzás kiszélesítésében, de a fiatal demokrácia még törékeny, és sok éves nemzetközi támogatás után tud majd csak megállni a saját lábán. Úgy gondolják, hogy a választási rendszer nagy valószínűséggel politikailag szétaprózott parlamentet eredményez, amely egyszerre lesz konzervatív és provinciális, és inkább hátráltatja, mint segíti majd a kormány munkáját.