"Azzal, hogy szobrot állítottak neki Prágában, mintha megszavazták volna: Ne nyúljatok hozzá. De ha a mérleg serpenyőjében elhelyeznénk tetteit, megtudnánk, hogy a nemzetre néhány olyan időszakot hozott, amelyek nem éppen tiszteletreméltóak" – mondta a népszerű prágai "aranycsalogány" a Magazín Dnesben, a Mladá Fronta Dnes című lap legújabb hétvégi mellékletében megjelent terjedelmes interjújában.

Gott leszögezte: Edvard Benes, amikor 1943-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a csehszlovákiai helyzetet a II. világháború után leginkább a Szovjetunió fogja a jövőben befolyásolni, Sztálin kegyeibe férkőzött, s "még azt is felajánlotta neki, amit az nem is kért". "A kitelepítés rendezetlen szakaszára gondolok, amikor szinte terrorizálták a civileket. Nem ismerem el a kollektív bűnösség elvét, az emberek elűzetését, akik családjai évszázadokon keresztül velünk éltek együtt, függetlenül attól, hogyan viselkedtek a (náci) megszállás alatt. Ezek olyan dolgok, amelyek Benesnél kezdődtek. Amikor Sztálinnal együtt ültek a (moszkvai) Nagy Színházban, hogy a kegyeibe férkőzzön, maga ajánlotta fel, hogy elűzi a németeket" – fejtette ki álláspontját Gott.

Edvard Benes nemrégiben civil kezdeményezésre szobrot kapott Prágában, szülővárosában, a dél-csehországi Sezimovo Ustíban pedig egykori villájában emlékmúzeumot nyitottak. A prágai Benes-szobor felavatása bírálatokat váltott ki a német és a magyar politikusok részéről, amelyeket Prága elutasított.