Több mint egy hete egy 43 tagú magyar bűnszervezetet sikerült felszámolniuk az osztrák csendőröknek. A banda számlájára több mint 200, Ausztriában elkövetett betöréses lopás írható. A kár 1 milló euró. Az eddigi adatok alapján a banda négy osztrák tartományban rabolt ki főleg kisgépeket forgalmazó vidéki szaküzleteket, ahonnan motorfűrészeket, kistraktorokat, és más műszaki cikkeket loptak. A bűnszervezet egy része pedig színesfémlopásra szakosodott és olyan üzemekbe, raktáráruházakba törtek be, ahol vörösrezet, alumíniumot vagy acélt tároltak. Egy esetben orvosi segédeszközök gyártására használt acélt vittek el, és ezzel egy időre megbénították a gyár termelését is.

Évente több százan

A külföldre utazó magyarok többsége tiszteletben tartja a helyi szokásokat, mégis több százan vannak évente, akik összeütközésbe kerülnek a törvénnyel - közölte a hvg.hu érdeklődésére a Külügyminisztérium. Tavaly 871 magyar állampolgárt vettek őrizetbe határainkon kívül, s ebből 644 esetben lett büntetőügy. (Összehasonlításképpen: 2003-ban 718 őrizetbe vétel és 519 büntetőügy volt, míg az ezt megelőző években ez a szám egy-két ezres nagyságrendű volt.)

Magyar cracker svéd börtönben

Stockholmban április elején hirdettek ítéletet az Ericsson számítógépes hálózatába behatoló magyar cracker ügyében. A 26 éves fiatalemberre 3 év börtönbüntetést szabott ki a bíróság ipari kémkedésért. A férfit bűnösnek találták abban, hogy behatolt a svéd óriásvállalat, illetve a Sony Ericsson számítógépes rendszerébe és onnan törvénytelenül titkos ipari, illetve részben hadászati információkhoz jutott. A bíróság szerint a magyar fiatalember tette a svéd nemzetbiztonságra veszélyes cselekedet volt, tekintettel arra, hogy a megszerzett információ rossz kezekbe is kerülhetett volna.

Az esetek zöme az európai nagyvárosokra és a magyarok által kedvelt utazási célországokra koncentrálódik. Ausztria vezeti a toplistát, ahol az összes őrizetbe vétel mintegy fele történt tavaly, de Olaszországban is kitettek magukért a magyarok, hiszen 2004-ben a büntetőügyek valamivel több mint negyede ott zajlott.

A legtöbb országban szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül és éppen ezért elzárással vagy kiutasítással büntetik, ha egy külföldi engedély nélkül tartózkodik ott vagy illegálisan vállal munkát - márpedig a tárca szerint a magyarokat érintő esetek jelentős része ilyen jellegű.

Emellett a közlekedési baleseti ügyek is gyakoriak, tavaly 284 ilyen eset érintett magyarokat. Ezeknek egy része szintén őrizetbe vétellel, büntetőüggyel és jogerős büntetéssel végződik és leginkább Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban és Németországban érint magyarokat, de Szlovákiában és Romániában is sok honfitársunk keveredik ilyen ügybe. Mi több, tavaly még Dél-Afrikában, Nigériában, Kanadában és Thaiföldön is voltak olyan baleseti ügyek, amelyek magyarokat érintettek - hívta fel a hvg.hu figyelmét a minisztérium.

Távoli országokban is raboskodnak magyarok. Tavaly Thaiföldön összesen négy magyart vettek őrizetbe és három büntetőügy zajlott, míg Kolumbiában négy büntetőügybe keveredtek magyar állampolgárok. A Külügyminisztérium adatvédelmi okokból nem pontosította, hogy ezek drogügyletek-e vagy sem, mindössze annyit közölt, hogy a fogva tartottakkal és az elítéltekkel a magyar külképviseletek kapcsolatban vannak.

Viszonylag gyakori, hogy magyarok keverednek kábítószerkereskedelembe. Közel négy évvel ezelőtt egy venezuelai repülőtéren öt magyar fiatalt tartóztattak le, a vád szerint száz gramm kokaint akartak átcsempészni Európába. Mint később kiderült, a büntetlen előéletű, többségükben miskolci fiatalok kétmillió forint és egy néhány napos ingyennyaralás reményében vállalkoztak e veszélyes misszióra. A letartóztatottak között két lány is volt, egyikük éppen babát várt. Végül pénztelenül kerültek Venezuela különböző börtöneibe, ahol kegyetlen körülmények uralkodnak: a pokróctól a gyógyszerig mindenért fizetni kell, nem beszélve azokról a gyilkosokról, akik a falakon belül szabadon kószálva védelmi pénzt szednek gyengébb rabtársaiktól, főleg a külföldiektől.

Az önmagukat bajba keverő honfitársainkon a caracasi székhelyű magyar tiszteletbeli főkonzul segített, saját zsebből anyagilag támogatta őket és kapcsolatot tartott hozzátartozóikkal. A fiatalok őrizetbe vételről annak idején az egyik hazai napilap is beszámolt, ám később semmit nem lehetett hallani további sorsukról. Mint utólag a hvg.hu megtudta, az egyik lány a börtönben meghalt. Társait végül - egy nemzetközi egyezmény alapján - az Interpol hazahozatta, ők jelenleg magyar börtönökben töltik le büntetésüket. A hvg.hu információi szerint Venezuelában jelenleg két magyar van vizsgálati fogságban. Őket is kábítószercsempészéssel vádolják.


"Nagyon sokféle helyzetben tud segíteni a konzuli szolgálat, de munkánkat úgy a hazai, mint a helyi jogszabályi környezet korlátai pontosan behatárolják" -  magyarázta a hvg.hu-nak a Konzuli és  Igazságügyi Együttműködési Főosztály illetékes munkatársa. Előfordul, hogy a magyar állampolgárnak eszébe sem jut a bajban, hogy a magyar külképviselethez lehet fordulni. Vannak olyan esetek is, amikor az őrizetbe vett személy nem akarja igénybe venni a magyar külképviseletek segítségét. Ilyenkor a konzul nem értesül arról, hogy bajba jutott a magyar állampolgár.

A Külügyminisztérium szerint a konzuli tisztviselő a lehetőségeihez képest tartja a kapcsolatot a jogerősen elítélt magyarokkal: felmerülő ügyeiket "az elvárható mértékig" intézi, tájékoztatja, hogy milyen szabályok alapján tölthetik le Magyarországon a büntetéseiket, amennyiben erre jogilag lehetőségük van. Ezen kívül figyelemmel kíséri a fogvatartás körülményeit, panasz esetén pedig eljár az illetékes külföldi hatóságoknál.

Nem fizetnek helyettük

A magyar állam ugyanakkor nem tud senki helyett bírságot vagy óvadékot kifizetni, vagy az illetőt a börtönből kiszabadítani. A konzul segítséget nyújthat abban, hogy a bírság, óvadék kifizetéséhez szükséges összeget a hozzátartozók átutalják. "Hozzá tudunk segíteni minden hozzánk forduló magyar állampolgárt, hogy szorult helyzetében tájékozódjon a jogairól, a lehetőségeiről és a lehetséges megoldásról, a jogvédelem megszervezésének módjáról" - magyarázta a konzuli főosztály illetekes munkatarsa, hozzátéve, hogy a konzuli tisztviselő ügyvédként nem járhat el, de kezdeményezheti a jogi képviselet biztosítását, amennyiben az hiányozna.

A Külügyminisztérium szerint a konzul fellép a letartóztatott magyarok érdekében, ha annak alapvető jogait megsértik, különösen, ha az eljárás során nem biztosítják számára a védelemhez való jogot, ha bántalmazzák vagy diszkriminatív módon bánnak vele.

Fűért halál vagy életfogytiglan

Schapelle Corby © AP Jelenleg is a bíróság ítéletére vár Balin a 27 éves ausztrál Schapelle Corby. A csinos fiatal nő tavaly októberben érkezett az indonéziai szigetre, ahol a repülőtéren 4,1 kg marihuánát találtak a csomagjában. Corby tagadta, hogy köze lenne a kábítószerhez, a védelem állítása szerint egy drogcsempész-lánc a nő tudta nélkül helyezte a drogot a bőröndbe az egyik ausztrál repülőtéren. Eddig a halálbüntetés terhe is ott lebegett a feje felett, ám az ellene eljáró ügyész április 21-én bejelentette, legrosszabb esetben életfogytiglani börtönbüntetést fog javasolni a bíróságon. A 2000-es esztendő óta az indonéz hatóságok 31 esetben szabtak ki halálbüntetést kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények kapcsán. Legutóbb a tavalyi évben lőttek főbe két thai és egy indiai állampolgárt, akiket 1994-ben ítéltek el drogcsempészésért. Nemrég a Reggel c. napilap arról számolt be, hogy Chilében két magyarra életfogytiglani börtönbüntetés vár bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy mennyiségű drog csempészete miatt, ám erről a Külügyminisztérium nem tud. Mint azt a hvg.hu-nak a tárca illetékesei elmondták, információik szerint az országban mindössze egy magyar állampolgárt tartanak fogva, akinek az ügye most van vizsgálati szakaszban.