A kurd nemzetiségű politikus, aki ebben a hónapban vette át ideiglenes államfői hivatalát, kijelentette a brit BBC rádiónak adott hétfői nyilatkozatában, hogy elvből ellenzi a halálbüntetést, és maga is aláírt korábban egy felhívást, amely e büntetésnem eltörlését sürgette. El akarja kerülni tehát egy ilyen ítélet aláírását, noha maga is úgy gondolja: Szaddám Huszein halála esetén hívei feladnák reményüket, hogy vezetőjük egyszer még visszatérhet, s így hamarabb beszüntetnék fegyveres ellenállásukat.

Célzott rá, hogy esetleg két helyettesére, Ádel Abdel-Mahdi síita és Gázi Adzsíl al-Jáver szunnita alelnökre bízza a döntést, ha arra kerül a sor. "Akár távol is maradhatok, akár szabadságra is mehetek, és kettőjükre hagyhatom a döntést" - mondta. Jelezte, hogy a két alelnök és az iraki kormány egyaránt Szaddám Huszein kivégzése mellett van, sőt - szavai szerint - az iraki nép többsége is ezt akarja, ő tehát kisebbségben van véleményével.

Szaddám Huszein exelnök hatalmát a brit és kismértékű ausztrál támogatást élvező Egyesült Államok katonai támadása döntötte meg 2003-ban. Az iraki kurdok fegyveres osztagai is közreműködtek a rendszer megdöntésében. A volt elnöknek több hónapon át sikerült elbújnia a győztesek elől, de 2003. december 13-án szülővárosa, Tikrít közelében amerikai katonák elfogták egy föld alatti rejtekhelyen. Azóta ismeretlen helyen tartják fogva. A tervek szerint Irakban állítják bíróság elé rendszerének 11 más magas rangú vezetőjével együtt.

A volt diktátort Kuvait 1990-es lerohanásáért, illetve azért a vegyi fegyverekkel végrehajtott támadásért vonhatják felelősségre, amelyet az iraki hadsereg erői az ő uralma idején hajtottak végre észak-iraki kurdok ellen.

A síita papság által vezetett Egyesült Iraki Szövetség tömbje, amely az iraki parlament legerősebb frakcióját mondhatja magáénak, Szaddám kivégzését akarja, s ha az ideiglenes államfő (Talabani) nem akarja aláírni a kivégzési parancsot, akkor mondjon le - hangsúlyozta Ali ad-Dabbág törvényhozó, a szervezet szóvivője. Kijelentette hétfői nyilatkozatában, hogy Szaddám Huszeint is megilleti a bírósági tárgyalás és a törvény szerinti elbírálás, de ki kell végezni a volt diktátort, ha az ügyének tárgyalására létrehozott különleges bíróság bűnösnek találja háborús bűnök elkövetésében.