2005. március. 28. 16:14 MTI Utolsó frissítés: 2005. március. 28. 16:18 Világ

Bakijev: legitim az új kirgiz parlament

Megerősítette miniszterelnöki tisztségében az új kirgiz parlament hétfőn Kurmanbek Bakijev kirgiz ellenzéki vezetőt, aki válaszul kijelentette, hogy legitimnek ismeri el az újonnan választott parlamentet.

Bakijev, akit a leköszönő törvényhozás választott meg ideiglenes államfővé és ideiglenes miniszterelnökké, egyúttal munkájának befejezésére szólította föl a régi összetételű parlamentet. Szerinte a testületnek "szavazói, és nem a saját érdekeit kell szem előtt tartania".

Az előző kormányt és Aszkar Akajev államfőt a legutóbbi választások tisztaságát vitató ellenzéki megmozdulás döntötte meg a múlt héten. Azóta a régi és az új összetételű törvényhozás párhuzamosan működött, a szakadáshoz közeli állapotba sodorva a kirgiz ellenzéket.

Bakijev, aki telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz, Iszlam Karimov üzbég és Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel, két napja még azt hangoztatta, hogy a régi összetételű parlament törvényesen működhet az ellenzéki vezér által június 26-ára kitűzött elnökválasztásig.

A vezető ellenzéki politikus véleményének megváltozását hallva tiltakozók százai gyűltek össze a biskeki parlament épületénél, hogy hangot adjanak dühüknek és csalódottságuknak.

Bakijev másfelől annak a véleményének adott hangot, hogy Aszkar Akajev elűzött elnöknek "népe elé kellene állnia, s be kellene jelentenie lemondását". Az ellenzéki vezető ígéretet tett arra, hogy Akajev "az alkotmány és az ország törvényei által biztosított valamennyi garanciát" megkap, ha visszatér Kirgizisztánba. Arra nem tért ki, hogy e garanciák védelmet biztosítanak-e a hatalmától megfosztott elnöknek egy esetleges büntetőeljárás ellen is.

Közben Akajev, aki hazájából a múlt csütörtöki ellenzéki megmozdulás elől Kazahsztánba, s onnan hírek szerint Oroszországba menekült, követelte a híveit és a hozzá közel állókat üldözők letartóztatását. A Kabar hivatalos kirgiz hírügynökséghez hétfőn eljuttatott üzenetében a hatalmától megfosztott elnök követelte azoknak a letartóztatását is, "akik üldözik az állam szolgálatában álló olyan személyeket, akik feladatukat az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően látják el".

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.