2005. március. 26. 12:24 MTI Utolsó frissítés: 2005. március. 26. 12:54 Világ

A kirgiz parlament június 26-ra tűzte ki az elnökválasztást

A kirgiz parlament június 26-ra tűzte ki az elnökválasztást, amelyen a tömegtüntetések és erőszakcselekmények hatására elmenekült Aszkar Akajev államfő utódjának személyéről dönthetnek a szavazók.

A törvényhozók testülete vita nélkül, egyhangúlag fogadta el szombati ülésén a választási időpontra tett indítványt, amelyet a parlament felsőháza által pénteken ideiglenes állam- és kormányfővé kinevezett Kurmanbek Bakijev, az Akajev elleni tüntetések fő szervezője terjesztett elő.

Egyelőre nem világos, hogy parlamenti választásokat is rendeznek-e június 26-án. Idén februárban-márciusban tartottak legutóbb parlamenti választásokat a közép-ázsiai országban.

A hatalom elleni tüntetések szervezői a törvényhozási választásokon elkövetett durva csalásokra hivatkozva szólították utcára az embereket, és a csütörtöki hatalomátvétel után a kirgiz legfelsőbb bíróság érvénytelenné nyilvánította a lezajlott választások eredményeit. Arra is hivatkozott döntésének indoklásában, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint sem feleltek meg a demokratikus normáknak a két fordulóban lezajlott választások.

Akajev csütörtökön hagyta el a közép-ázsiai országot, amikor az állítólagos választási csalások ellen tiltakozó ellenzéki tüntetők elfoglalták Biskekben a legfőbb államhatalmi szervek épületeit. Orosz médiajelentések szerint Moszkvában tartózkodik, de az ottani kirgiz nagykövetség tagadta ezt az értesülést.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.