Kirgizisztán: államcsínyként kezelik a tüntetéseket
Bűnözők által végrehajtott puccskísérletnek minősítette Aszkar Akajev kirgizisztáni elnök szóvivője az ország déli részén napok óta tartó tüntetéseket.
"Ez államcsíny, lázadás" - jelentette ki Abdil Szegizbajev, aki szerint az események jól szervezettek, és egy harmadik erő tervelte ki őket.
"Ez a harmadik erő ellenőrzi teljes egészében Ost és Dazsálábádot (az ellenzék ellenőrzése alá került két dél-kirgizisztáni várost), ezek a maffiával kapcsolatban álló bűnöző elemek, amelyek meg kívánják ragadni a hatalmat" - tette hozzá a szóvivő, aki szerint az ellenzék elvesztette az ellenőrzést a helyzet felett.
Előzőleg bejelentették, hogy Aszkar Akajev elnök beszédet intéz az ország népéhez a kora délutáni órákban. Ebben - szóvivője szerint - elemezni kívánja az előállt helyzetet, és javaslatokat terjeszt elő a válságból kivezető útra vonatkozólag.
A kirgiz ellenzék következő célpontja a főváros - mondta egyik vezetőjük, Roza Otunbajeva az Izvesztyija című orosz lap keddi számában megjelent interjújában, míg az Interfax friss jelentése szerint a déli Osból buszkonvoj indult Biskekbe, Aszkar Akajev elnök lemondását sürgető tüntetések céljából.
Akajevnek távoznia kell, mert ő és korrupt családi klánja a népi elégedetlenség alapvető okozója - mondta egy ellenzéki vezető, Kubanicsbek Apasz az Izvesztyijának, rámutatva: a Kreml hasztalan tart ki Akajev mellett, aki politikailag már halálos beteg.
Az ötmilliós, többségében muzulmánok lakta közép-ázsiai országot tizenöt éve vezető Akajev uralma ellen a kirgiz parlamenti választások február 27-ei első fordulója után kezdődtek tüntetések, amelyek kiterebélyesedtek a március 13-ai második forduló után. Az ellenzék csak 4 mandátumhoz jutott Kirgizisztán 75 fős parlamentjében, s attól tart, Akajev óriási fölényét arra használhatja fel, hogy az alkotmány tilalma ellenére ősszel harmadszor is megpályázza az államfői posztot.
A kirgiz ellenzék mellett több európai országnak és az Egyesült Államoknak is az az álláspontja, hogy súlyos visszaéléseket követtek el a voksoláson, amit a biskeki kormányzat tagad. A kirgizisztáni események alakulása a választások idején elkövetett törvénysértések következménye - közölte hétfőn Moszkvában Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja. "Az EBESZ megfigyelői egész sor törvénysértést tapasztaltak Kirgizisztánban a választások alatt" - mondta Ferrero-Waldner, aki az EU küldöttségének vezetőjeként tartózkodik Moszkvában.
A moszkvai külügyminisztérium a kirgiz ellenzéket okolta a közép-ázsiai köztársaságban kialakult helyzet destabilizálódásáért, és figyelmeztette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőit, nehogy lovat adjanak az ellenzék alá megfontolatlan értékeléseikkel. Az orosz tárca aggódó hangú közleményében sürgette a nézeteltérések alkotmányos kereteken belüli rendezését, és elítélte a jog hatókörén kívül eső törekvéseket.
A francia külügyminisztérium szóvivője útján "a lehető legnagyobb visszafogottságra" hívta föl a feleket, akiket az EBESZ szintén önmérsékletre és a párbeszéd megkezdésére intett.