Maszhadov utóda is dzsihádot akar
Samil Bászájev iszlám szélsőséges csecsen milíciavezér szerda este bejelentette, hogy Abdul Halim, a felkelők legfelsőbb saría bíróságának elnöke lett a megölt Aszlan Maszhadov szeparatista vezető utóda, s egyben a dzsihád (szent háború) folytatását ígérte.
Bászájev a kavkaz.uk.com szeparatista világhálóhelyen felszólította Csecsenföld, a Kaukázus és egész Oroszország összes muszlimját, hogy esküdjenek hűséget (az úgyszólván ismeretlen) Abdul Halimnak, a független Csecsenföld új elnökének és a katonai bizottság fejének.
Bászájev rámutatott, hogy a katonai bizottság 2002. július-augusztusi kibővített ülésén úgy határoztak, hogy Maszhadov halála vagy fogságba esése esetén ügyvezetőként a legfelsőbb saría bírósági elnök lépjen a helyébe a következő szabad választásig.
Moszkvai megfigyelők azt latolgatták, hogy Maszhadov utóda maga Bászájev, de még inkább a "délnyugati front" ugyancsak szélsőséges gerillavezére, Doku Umarov, a szeparatista kormány biztonsági minisztere lehet. Egyes kommentátorok véres belviszály kitörésére számítottak a Maszhadov helyére pályázó gerillavezérek között.
A világhálóhelyen két szeparatista ideológus rámutatott, hogy az 1997-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelése alatt csecsen elnökké választott Maszhadov megölésével olyan új korszak kezdődik az orosz-csecsen katonai szembenállás történetében, amely nem irányoz elő tárgyalásokat, sem a háború leállítását.
A katonai bizottság utasította a gerillavezéreket és a harci egységeket tavaszi-nyári bevetéseik tervszerű teljesítésére az egész Észak-Kaukázusban.
Maszhadov halála jót tett a csökkenő népszerűségű Vlagyimir Putyin elnök presztizsének. Ő küldte ugyanis 1999-ben (még miniszterelnökként) vissza Csecsenföldre az orosz katonákat, hogy véget vessenek a "terrorizmusnak", amelynek burjánzását Maszhadov nem tudta meggátolni, s egyszersmind lemossák az 1994-96-os első háború szégyenét, amikor a Maszhadov vezette csecsen erők visszaverték az oroszokat.
Putyin akkor a konfliktus gyors rendezését ígérte, de mostani sikere öt évig váratott magára, miközben a háború túllépte Csecsenföld határait, sőt Moszkvát is elérte nagyszabású túszejtésekkel és öngyilkos merényletekkel.
Az orosz honatyák többségéhez hasonlóan Borisz Grizlov, az orosz alsóház (duma) elnöke üdvözölte a "nemzetközi formátumú terrorista", Maszhadov likvidálását, ami szerinte csak egyféleképpen, jelesül a "gonosz visszaszorulásaként" értelmezhető.
Alu Alhanov Kreml-hű csecsen elnök mindenesetre megjegyezte, hogy a katonailag gyenge Maszhadov már csak "szimbólum volt Bászájev markában", aki saját számos véres terrorakció, köztük a beszlani túszejtés megszervezéséért felel.
Orosz kommentátorok a konfliktus radikalizálódásának veszélyére hívták fel a figyelmet, rámutatva, hogy Bászájev és Umarov egyaránt hírhedt Oroszországgal szembeni engesztelhetetlenségéről és agresszivitásáról.
Nyikolaj Sepel főügyészhelyettes közölte, hogy Maszhadov tetemét hozzátartozói, köztük unokaöccse hivatalosan azonosította, bár a törvényszéki orvosok vizsgálata két hetet vesz igénybe. Maszhadovot kedden ölték meg egy különleges akcióban Groznijtól északra, Tolsztoj-jürt faluban.
Sepel jelezte, hogy a holttestet nem adják ki Maszhadov rokonainak, és jeltelen sírba fogják temetni értesítés nélkül. Ezt a terrorellenes harcról szóló törvény tavalyi módosítása írja elő a terrorizmussal vádolható személyek esetében.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld Kreml-barát erős embere, miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy most minden erőt Bászájev üldözésére összpontosítanak.