2005. február. 04. 11:05 MTI Utolsó frissítés: 2005. február. 04. 11:09 Világ

Lengyelország: nyomozás indult a kiszivárgott ügynöklista ügyében

Vizsgálatot indított pénteken a lengyel legfőbb ügyészség a volt kommunista titkosszolgálatok eddig titokként kezelt névlistájának kiszivárogtatása ügyében.

A legfőbb ügyészség úgy döntött, hogy bűnvádi eljárás keretében foglalkozik az üggyel - jelentette ki pénteken a közszolgálati rádióban Kazimierz Olejnik, a lengyel főállamügyész helyettese.

Január végén megjelent az interneten a kommunista titkosszolgálatok eddig titokként kezelt névlistája, amely 240 ezer nevet tartalmaz. A forrás saját bevallása szerint Bronislaw Wildstein újságíró, a Rzeczpospolita című konzervatív lap – azóta elbocsátott - szerkesztője, aki titokban lemásolta a névjegyzéket a Nemzeti Emlékezet Intézetében, ahol csak kutatók és különleges engedéllyel felhatalmazott más személyek nyerhetnek betekintést a titkos iratokba.

Kazimierz Olejnik szerint ezzel a hivatalosan egyelőre ismeretlen elkövető megsértette az adatvédelmi, illetve a közigazgatási törvényt.

A listáról keveset lehet tudni; a dokumentum a titkosszolgálatok hivatásos belső tagjainak, külső ügynökeinek és besúgóinak neve közé vegyítve sorolja fel azoknak a neveit is, akiket csak kiszemeltek a beszervezésre, és olyanokét is, akiket a szolgálat megfigyelt.

Leon Kieres, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke pénteken elmondta, hogy már az intézmény munkáját veszélyezteti a dagadó botrány, ugyanis emberek tömegei követelik az archívumba való betekintést, miután sokan saját nevükkel is találkoztak a listán.

Marek Belka miniszterelnök erre reagálva ígéretet tett az intézetnek arra, hogy a megnövekedett ügyféligények kielégítésével járó költségek fedezését a kormány vállalja.

A neten elérhető névjegyzék óriási botrányt kavart Lengyelországban, ahol ezidáig a volt kommunista rendszer irányítóiról, működtetőiről szóló archívumokat nem tárták a nyilvánosság elé.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.