Az MTA és a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások központjának munkatársai az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetének rögzítésére az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végezték el 2004. január és július között tényfeltáró kutatásukat. Az 1200 fős mintán végzett szociológiai felmérés Székelyföld, Belső Erdély és Partium 879 településének több mint egymillió lakosát reprezentálja. Olyan falvakra, kis- és közepes városokra terjedt ki a kutatás, ahol a magyar lakosság aránya 20-100 százalék közötti.

A felmérést a tervek szerint 4-6 év múlva megismétlik, ami először kínálhat esélyt az erdélyi magyarságra vonatkozó társadalmi változások tényleges megismerésére - mondta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke.

Az adatok azt jelzik, hogy a romániai magyarok ellentmondásosnak és negatívnak ítélik meg jelenlegi helyzetüket. A rendszerváltozás óta a többség vélemény szerint az ország nem került modernizációs pályára, s ez negatívan befolyásolja közérzetüket - összegezte a tapasztalatokat Gazsó Ferenc, egyetemi tanár, az MTA Politikai Tudományok Intézet munkatársa. 

Az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt időszakban a megkérdezettek 57,6 százalékának véleménye szerint romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek olyan változások, amelyek perspektívát jelenthetnek.
 
Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt pozitív változást ezen a téren. A személyes élethelyzet változásának megítélése 27,6 százalékban volt pozitív, 35,1 százalékban negatív, s 36,7 százalékban változatlan volt. A megkérdezettek 43 százaléka egyértelműen pozitívan nyilatkozott az RMDSZ-ről, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése 14-16 százalék között mozog - tette hozzá Gazsó Ferenc.