Az Abu Omar al-Kurdinak is nevezett Számi Mohammed Al Szaíd al-Dzsaafot a miniszterelnöki hivatal közlése szerint január 15-én fogták el Bagdadban. Ő Abu Muszab az-Zarkávi terrorista vezér helyettese, és a hatóságok szerint a bagdadi pokolgépes merényletek 75 százalékáért ő tehető felelőssé. Köze volt a bagdadi ENSZ-központ ellen 2003 augusztusában elkövetett terrortámadáshoz, amelyben életét vesztette az ENSZ iraki főmegbízottja, Sergio Vieira de Mello
és további 21 ember.

Összességében 32 merényletért vonják felelősségre, amely irakiak százainak a halálát okozta. A hétfői bejelentés szerint al-Kurdi beismerte tetteit, és azt is elárulta, hogy Zarkávitól utasítást kapott egy sorozat merénylet elkövetésére
a január végére tervezett választások napján. Elfogása áttörésnek számít a terroristák elleni harcban.

A bombagyárosuk letartóztatása ellenére Zarkávi emberei hétfőn is akcióba léptek: két személy életét vesztette az iraki fővárosban reggel, miután egy öngyilkos merénylő a járművével egy úttorlasznak hajtott, és működésbe hozott egy pokolgépet Bagdad nyugati részén, Ijád Allávi ideiglenes kormányfő pártjának székházánál. A miniszterelnök nem tartózkodott az épületben.

John Negroponte, az Egyesült Államok bagdadi nagykövete elismerte, hogy komoly problémákkal küzdenek Irakban a január végére tervezett választások lebonyolításával kapcsolatban. Jelentős erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy minden iraki választópolgár élhessen szavazati jogával - hangsúlyozta. 

A nehézségekre világított rá vasárnap az észak-iraki Moszulban a területi választási bizottság egyik tisztségviselője is, aki újságíróknak elmondta: Ninive tartományban például a voksolás megszervezéséhez szükséges személyzet felét sikerült csupán "összegyűjteni", bevonni a választási bizottságok munkájába.

Visszautasította a szíriai külügyminiszter azokat az amerikai vádakat, hogy az iraki felkelők támogatása érdekében Damaszkusz engedélyezné a lázadók átjutását a szíriai-iraki határon. 

Az Iráni Iszlám Köztársaság örömmel fogadná a síiták győzelmét az iraki választásokon, még ha ez nem vezetne is iszlám állam létrejöttéhez. Az erőszakos cselekmények ellenére a választást a kitűzött időpontban meg kell tartani - hangoztatja Irán hetek óta, amire megvan a jó oka: miután az amerikai katonák megszabadították ellenségétől, Szaddám Huszeintől, a választás gyorsítaná a határainál tartózkodó ellenséges erők kivonását.