Politikusok, akiket elsodort a cunami
Csomagolhat a thaiföldi magyar nagykövet, amiért a katasztrófa után nem tért vissza állomáshelyére, sőt emiatt főnökeit is felelősségre vonhatják. De nemcsak Magyarországon fáztak rá a cunamira lassan reagáló politikusok, diplomaták. Svédországban a külügyminiszter lemondását követelték, Washingtonban a kezdetben felajánlott segély összege okozott kellemetlenséget.
Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtökön utasította Somogyi Ferenc külügyminisztert, hogy mentse fel tisztségéből a bangkoki magyar nagykövetet. Az ok: Vándor János karácsonytól január 6-ig szabadságon Magyarországon tartózkodott, miközben munkatársai az állomáshelyén irányították a szökőárban eltűnt magyar állampolgárok keresését. Ráadásul Vándor távollétének nemcsak ő ihatja meg a levét, a kancelláriaminiszter egy pénteki nyilatkozata szerint ugyanis elképzelhető, hogy főnökeit is felelősségre vonhatják az ügyben.
A svédek későn reagáltak
Keveselték a segélyt |
Felháborodást keltett, hogy a vi-lág leggazdagabb országa, az Egyesült Államok először mind-össze 15 millió dollár segélyt ígért, ami nagyjából a fele an-nak, amennyit George W. Bush elnök januári beiktatási cere-móniájára támogató összedob-tak. Miután az USA-t fösvénynek kiáltották ki, az összeget 35 mil-lió dollárra emelte, de néhány nappal később ezt is kénytelen volt megtízszerezni, így végül az amerikai kormány 350 millió dollár segélyt jelentett be. |
A svéd utazási irodák és a bangkoki svéd nagykövetség ugyan átlátta a katasztrófa nagyságát, de a stockholmi külügyminisztérium egyszerűen nem reagált. Ezért követelték egyre többen, egyre hangosabban a svéd külügyminiszter lemondását, és azt, hogy a kormány sürgősen tegyen valamit a kintrekedtek hazaszállítására. A svéd kormányfő, Göran Persson is elismerte: későn reagáltak.
A thaiföldi svéd nagykövet a katasztrófa utáni órákban faxolt a svéd külügyminisztériumba, de nem érkezett érdemben válasz Stockholmból. Freivalds az események tükrében úgy nyilatkozott, „nagyon sajnálja hogy nem léptek egy nappal előbb a tettek mezejére, de csak hétfőn szembesültek a pusztítás valódi méreteivel.
Dániában az ellenzéki szociáldemokrata párt egyik vezetője, Mogens Lykketoft rendkívüli megbeszélés összehívását kezdeményezte a külügyi tárcánál, mert az nem hozott létre és nem küldött a helyszínre a katasztrófa körüli teendők koordinálására tisztviselőket.
Rossz döntések Finnországban?
© MARABU |
Ausztriában a pénzügyminiszter menesztését követelik
A szökőár után egy nappal az osztrák tömegtájékoztatás arról adott hírt, hogy Ernst Grasser pénzügyminiszter a barátnőjével együtt sértetlenül megúszta a természeti katasztrófát, és egyelőre nem tér vissza Ausztriába. Az egykoron szabadságpárti, ma már független politikus csak e hét elején érkezett vissza Bécsbe, ahol azt a magyarázatot adta, hogy fontos találkozók miatt maradt a szökőár sújtotta térségben.
Egy osztrák napilap azonban utánajárt "e fontos találkozóknak", és kiderítette: a Maldív Köztársaság kormányzata január 4-ig nem is tudott arról, hogy az osztrák kormány egyik tagja az országban tartózkodik.
A bécsi tömegtájékoztatásban ismertették az egyik malei pénzügyminiszter-helyettes nyilatkozatát, aki elmondta, hogy Grasser magánlátogatáson tartózkodott a Maldív-szigeteken, és ő is csak január 3-án találkozott vele a repülőtéren. Mint mondta, az osztrák politikus egy nappal korábban telefonon beszélt a helyi pénzügyminiszterrel, addig azonban semmiféle hírük sem volt Grasserről.
A fiatal pénzügyminiszter hónapok óta az ellenzék céltáblája, mert állítólag törvénytelenül finanszírozták internetes honlapját. E nem szűnő támadások mellett most azért is támadják, mert nem szakította félbe a szabadságát, nem tért vissza Bécsbe, és nem vett részt az osztrák segélyakciók szervezésében és koordinálásában.
Katonai titkok és tömegsírok
Számos esetben azonban nem a segítők, hanem a katasztrófa sújtotta országok vezetői kerültek kényes helyzetbe: India például visszautasította a dél-ázsiai szökőár által az országban leginkább sújtott Andamán- és Nikobár-szigetek számára a különböző nemzetközi szervezetek által felajánlott segélyeket, mondván: egymaga is meg tud birkózni a feladattal. Valójában azonban arról lehet szó – mutatnak rá szakértők -, hogy az adott térségben Indiának több katonai támaszpontja található, és ez az oka annak, hogy a kormány elutasította a nemzetközi segélyeket.
Legutóbb pedig az állítólagos thaiföldi tömegsírok borzolták a kedélyeket. A Spiegel TV televíziós magazin beszámolt egy Khao Laktól északra fekvő tömegsírról, amelybe 600 halottat, köztük 300 európai turistát helyeztek el, s az exhumálás, illetve az azonosítás megkönnyítésére mikrochipet is beültettek a testükbe. Svédország Németországgal és az Európai Unió több más tagországával együtt magyarázatot követelt Bangkoktól a szökőár turistaáldozatainak állítólagos tömegsírba temetéséről. A thaiföldi kormány azonban pénteken cáfolta, hogy tömegsírokba temetnék el a katasztrófa külföldi áldozatait.