2004. augusztus. 02. 10:20
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Elhalasztották a Messenger űrszonda indítását
A kedvezőtlen időjárás miatt legalább 24 órával elhalasztotta a Naphoz legközelebb eső bolygó, a Merkúr jobb megismerését szolgáló Messenger űrszonda indítását az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA - jelentette be a floridai Cap Canaveral űrközpont.
A Messenger űreszközt hétfőn, közép-európai idő szerint 8 óra 16 perckor indították volna útjára a floridai űrközpontból egy Boeing Delta II hordozórakétával, hogy 30 év után ismét megvizsgálhassák a Merkúrt. A Naprendszer legbelső bolygójánál eddig csak egy űrszonda, az amerikai Mariner-10 járt, amely 1974-ben és 1975-ben háromszor közelítette meg a Merkúrt, és készített felvételeket a holdszerű planéta kráterekkel szabdalt felszínéről.
A NASA azzal indokolta a halasztást, hogy az Alex elnevezésű trópusi vihar miatt előző nap özönvízszerű eső zúdult a floridai űrközpontra és a fellövés időpontjához közeledve is sűrű felhők gomolyogtak az indítópad szektorában, keddre azonban már 70 százalékos biztonsággal változást ígértek a meteorológusok.
A Messenger, amely tudományos programját 2011-ben kezdi meg, elődjénél jóval részletesebb és összetettebb tudományos feladatot fog végrehajtani. Megpróbálja kideríteni azt is, hogy a bolygó sarkvidékein lévő kráterek mélyén, ahová sohasem érnek el a Nap sugarai, van-e jég formájában víz; s igyekszik majd utánajárni egyebek között annak, hogy miért olyan sűrű a bolygó anyaga (a legsűrűbb a Naprendszer bolygói között), vagy milyen a mágneses tere.
A NASA azzal indokolta a halasztást, hogy az Alex elnevezésű trópusi vihar miatt előző nap özönvízszerű eső zúdult a floridai űrközpontra és a fellövés időpontjához közeledve is sűrű felhők gomolyogtak az indítópad szektorában, keddre azonban már 70 százalékos biztonsággal változást ígértek a meteorológusok.
A Messenger, amely tudományos programját 2011-ben kezdi meg, elődjénél jóval részletesebb és összetettebb tudományos feladatot fog végrehajtani. Megpróbálja kideríteni azt is, hogy a bolygó sarkvidékein lévő kráterek mélyén, ahová sohasem érnek el a Nap sugarai, van-e jég formájában víz; s igyekszik majd utánajárni egyebek között annak, hogy miért olyan sűrű a bolygó anyaga (a legsűrűbb a Naprendszer bolygói között), vagy milyen a mágneses tere.