2004. július. 20. 09:18 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Világ

Moszkva nem küld katonákat Irakba

Orosz sajtóértesülés szerint Moszkva katonákat készül Irakba küldeni, ám ezt az orosz külügyi szóvivő cáfolta.

Az Izvesztyija című lap keddi száma közölte, hogy Moszkva és Washington közel 40 ezer orosz katona Irakba küldéséről folytat tárgyalásokat. Az újság a geopolitikai elemzéssel, előrejelzéssel foglalkozó, saját bizalmas forrásokra támaszkodó tekintélyes amerikai Stratfor ügynökségre hivatkozva közölte értesülését.



A Vlagyimir Putyin orosz államfő irányítása alatt álló fontos konzultatív szervhez, a biztonsági tanácshoz közel álló informátorok szerint Bush amerikai elnök már az ősszel felvetette a gondolatot, hogy Oroszország kapcsolódjon be az iraki vagy afganisztáni békefenntartásba, s Putyin ebbe elvben bele is egyezett, sőt utasította az orosz vezérkart, hogy július végére dolgozza ki a szerepvállalás részleteit. A Stratfornak nyilatkozók szerint - az ügynökség hírszerzői információkkal dolgozó részlegét Viktor Gobajev, az orosz katonai felderítés korábbi tisztje vezeti - három gépesítettlövész-hadosztály és egy légideszant-osztag kiküldéséről lehet szó.



Közvetlen viszonzásként Moszkva gazdasági engedményeket vár Washingtontól, egyebek mellett azt, hogy engedélyezi orosz vállalatok visszatérését az iraki piacra, és nem akadályozza tovább Oroszország belépését a Kereskedelmi Világszervezetbe.



Az Izvesztyija által idézett amerikai elemzők Washington szempontjából - a közvetlen katonai segítségen kívül - azért tartják előnyösnek az esetleges orosz szerepvállalást, mivel lehetetlenné tenné a német-francia-orosz közös fellépést az Egyesült Államok politikája ellen a Közel- és Közép-Keleten, hosszabb távon pedig elejét venné egy orosz-kínai-indiai, az amerikai hegemónia ellen irányuló szövetségnek. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.