Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. június. 14. 09:44
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Büntető szándékkal voksoltak az EU-polgárok
Az európai parlamenti választások történetének eddigi legalacsonyabb részvételi aránya mellett az EU-polgárok – hagyományos módon - éppen hatalmon lévő kormányukat büntették meg.
A hétvégén az Európai Unió 25 tagországában lezajlott európai parlamenti választásokon mért 44,6 százalékos részvétel még a legutóbbi, 1999-es választás 49,8 százalékos szintjétől is elmarad. A szavazáson részt vevők az EU legtöbb országában viszont arra használták fel ezt az alkalmat – immár hagyományosan - , hogy az éppen hatalmon lévő kormányukat megbüntetessék, függetlenül attól, hogy a kormány bal- vagy jobboldali.
A szavazási részvételen belül is éles szakadék látszik az EU régibbi tagállamai és az idén májusban csatlakozott tíz új tagország között: míg az első csoportban 47,7 százalékos ez az adat (még ez is kisebb, mint az öt évvel ezelőtti átlag), addig a 10 új tagállamban mindössze 28,7 százalékos.
A jelek szerint a politikai elit még a régi tagországokban sem tudja meggyőzni a lakosságot az EP-voksolás fontosságáról, az új tagállamok többségében pedig végképp kudarcot vallottak ezek a törekvések. Amióta az EU állampolgárai közvetlenül választhatják meg az Európai Parlament tagjait, folyamatosan csökken a szavazási részvétel: az első, 1979-es voksoláson még 63 százalékos volt ez az arány.
Németországban hatalmas vereséget szenvedtek a kormányzó szociáldemokraták, az EU másik "motorjának" számító Franciaországban pedig a jobboldali kormánypártot, az UMP-t érte - a márciusi regionális választások után - újabb csapás. Nagy-Britanniában visszaszorult a kormányzó baloldali Munkáspárt, Olaszországban viszont erősödtek az ellenzéki balközép erők. Portugáliában és Dániában is győztek a szocialista, illetve szociáldemokrata pártok - amelyek mindkét helyen ellenzékben vannak. Ami a nemrégiben csatlakozott közép-európai országokat illeti, mind Csehországban, mind Lengyelországban a jobboldali (éppen ellenzéki) pártok győztek, s Magyarországon is az ellenzéki Fidesz-Magyar Polgári Szövetség került az élre.
Ezen általános tendencia, a kormányzati erők elleni tiltakozó szavazás alól mindössze két fontosabb kivétel volt: Spanyolország, illetve Görögország, ahol a kormánypártok (a spanyoloknál a szocialisták, a görögöknél pedig a konzervatívok) győzelmet tudtak aratni. Csakhogy ezek - ellentétben a többi érintett ország kormányzó pártjaival - alig néhány hónapja kerültek hatalomra, s a jelek szerint még tartott a korábbi győzelem lendülete.
A 732 fős Európai Parlamentben egy vasárnap esti előrejelzés szerint továbbra is a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) marad majd a legnagyobb frakció, 247-277 képviselői hellyel, ez alapvetően a német konzervatív pártok (a CDU-CSU) elsöprő sikerének, az olasz kormánypártok viszonylag jó szereplésének, s a közép-európai konzervatív erők (köztük a Fidesz és az MDF) jó eredményeinek köszönheti. A szocialisták 189-209, a liberálisok pedig 54-70 helyre számíthatnak a választási eredmények alapján - a negyedik erő pedig a zöldek csoportja lehet, 39-49 mandátummal.
(MTI)
A szavazási részvételen belül is éles szakadék látszik az EU régibbi tagállamai és az idén májusban csatlakozott tíz új tagország között: míg az első csoportban 47,7 százalékos ez az adat (még ez is kisebb, mint az öt évvel ezelőtti átlag), addig a 10 új tagállamban mindössze 28,7 százalékos.
A jelek szerint a politikai elit még a régi tagországokban sem tudja meggyőzni a lakosságot az EP-voksolás fontosságáról, az új tagállamok többségében pedig végképp kudarcot vallottak ezek a törekvések. Amióta az EU állampolgárai közvetlenül választhatják meg az Európai Parlament tagjait, folyamatosan csökken a szavazási részvétel: az első, 1979-es voksoláson még 63 százalékos volt ez az arány.
Németországban hatalmas vereséget szenvedtek a kormányzó szociáldemokraták, az EU másik "motorjának" számító Franciaországban pedig a jobboldali kormánypártot, az UMP-t érte - a márciusi regionális választások után - újabb csapás. Nagy-Britanniában visszaszorult a kormányzó baloldali Munkáspárt, Olaszországban viszont erősödtek az ellenzéki balközép erők. Portugáliában és Dániában is győztek a szocialista, illetve szociáldemokrata pártok - amelyek mindkét helyen ellenzékben vannak. Ami a nemrégiben csatlakozott közép-európai országokat illeti, mind Csehországban, mind Lengyelországban a jobboldali (éppen ellenzéki) pártok győztek, s Magyarországon is az ellenzéki Fidesz-Magyar Polgári Szövetség került az élre.
Ezen általános tendencia, a kormányzati erők elleni tiltakozó szavazás alól mindössze két fontosabb kivétel volt: Spanyolország, illetve Görögország, ahol a kormánypártok (a spanyoloknál a szocialisták, a görögöknél pedig a konzervatívok) győzelmet tudtak aratni. Csakhogy ezek - ellentétben a többi érintett ország kormányzó pártjaival - alig néhány hónapja kerültek hatalomra, s a jelek szerint még tartott a korábbi győzelem lendülete.
A 732 fős Európai Parlamentben egy vasárnap esti előrejelzés szerint továbbra is a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) marad majd a legnagyobb frakció, 247-277 képviselői hellyel, ez alapvetően a német konzervatív pártok (a CDU-CSU) elsöprő sikerének, az olasz kormánypártok viszonylag jó szereplésének, s a közép-európai konzervatív erők (köztük a Fidesz és az MDF) jó eredményeinek köszönheti. A szocialisták 189-209, a liberálisok pedig 54-70 helyre számíthatnak a választási eredmények alapján - a negyedik erő pedig a zöldek csoportja lehet, 39-49 mandátummal.
(MTI)
