Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. május. 28. 17:15
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Interneten keringett a madridi merénylet tervezett időpontja
Tavaly decemberben bukkantak rá egy norvég kutatóintézet munkatársai, de a madridi eseményekig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a ’Dzsihád Irakban: remények és veszélyek’ című arab nyelvű tanulmánynak. Pedig a dokumentum sok mindent elárult volna.
A negyvenkét oldalas, arab nyelven íródott dokumentumot - amelyet a Norvégiai Védelmi Kutatások Szervezetének (FFI) négyfős kutatócsoportja fedezett fel tavaly decemberben a neten - a Mudzsahed Szolgáltatói Központ jegyezte. Az FFI kutatói ugyan már akkor valószínűsítették, hogy ez a szolgáltatói központ egyezik azzal a Szolgáltatói Irodával (Máktáb al-Kidámát), melyből az al-Káida a nyolcvanas években kinőtt, ám a tanulmányt csak a madridi robbantásos merényletek után vizsgálták meg alaposabban.
Az al-Káida egyik fő ideológusa lehet a szerző
A szöveg az al-Káida által a „Dzsihád földjének” tartott, katonai konfliktusok által sújtott területek iszlám harcosait kívánta inspirálni, illetve intellektuális támpontot nyújtani nekik – nyilatkozta a hvg.hu-nak Brynjar Lia, a kutatócsoport vezetője. Ezeket a területeket a szöveg fel is sorolta, Irak és Afganisztán mellett említve Csecsenföldet és Boszniát is, bár Lia szerint a lista után írt három pont további hasonló zónák létezésére utal. Nem lehet tudni, hogy ki írta a szöveget, de Lia szerint biztosan nem egyetlen szerzőről van szó. A dokumentum stílusa és megfogalmazása alapján a kutatók feltételezik, hogy az elemzés a szaúdi Juszuf al-Ajiri korábbi írásainak kiegészítésének, illetve folytatásának tekinthető – mondta lapunknak a kutatócsoport vezetője. Ajiri az al-káida egyik központi ideológusa és médiakoordinátora volt. A férfit a szaúdi biztonsági erők idén májusban lőtték agyon.
Már ősszel jelezték a támadás optimális időpontját
A 2003. szeptemberi keltezésű, de csak tavaly december tizedike környékén publikált dokumentum Spanyolországgal foglalkozó szakasza kiemelkedik a többi szövegrész közül, mert konkrét utalásokat tesz egy Spanyolország elleni támadással kapcsolatban. A szöveg Lia szerint az Irakban harcoló koalíciós erők „leggyengébb láncszemének” nevezi Spanyolországot, amely így a legfontosabb célponttá lépett elő a „Dzsihád földjének” tekintett területek közül. A tanulmány kifejezetten arra céloz, hogy a spanyolországi választásokra kellene időzíteni a támadást, ezzel befolyásolva a választások kimenetelét, illetve elérni azt, hogy az iraki katonai részvételt ellenző politikai erők kerülhessenek hatalomra. Lia szerint ez - a hasonló profilú egyéb dokumentumokhoz képest - meglepően pontos utalás.
Szimbólumokkal üzennek
Érdeklődésünkre a kutató elmondta: a szövegben előfordulnak olyan szimbolikus jelentésű elemek, amelyeknek gyakorlati hasznát is vehették a terroristák. Ilyen például a dokumentum második oldalán említett Abu Dudzsana is, akinek említése bizonyos mozgósító üzenetet jelenthet a Nyugat-Európában élő alvó ügynökök számára, hiszen őt emlegette az al-Káida tagjainak vezetőjeként a szervezet szóvivője. „A szöveg igazi újdonsága, hogy az eddigiektől eltérően nagyon fejlett politikai és stratégiai gondolkodásmódra utal, s erre az antiterrorista szolgálatoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk” – magyarázta a hvg.hu-nak a norvég kutató.
Elkerülhette a terrorelhárítók figyelmét
Szerinte egyébként a Spanyolország elleni támadásról szóló tervek nem voltak újkeletűek: a tavaly májusi casablancai robbantás után decemberben kiújultak az iraki spanyol erők elleni harcok. A ’Dzsihád Irakban’ című dokumentum közzététele előtt két-három nappal egy, a spanyolokat figyelmeztető üzenet is napvilágot látott az interneten, amely Lia szerint valószínűleg ugyanattól a szerzőtől vagy szerzőktől származik. „Ez is olyan jel volt, amelyet a titkosszolgálatok nem vettek figyelembe” – tette hozzá a kutató, aki szerint az üzenet a nagy számú hasonló internetes figyelmeztetések között könnyen elkerülhette az illetékesek figyelmét.
Bár az ominózus tanulmányt a sokak által az al-Káida hivatalos oldalának tekintett Global Islamic Media is publikálta, Lia csoportja azt egy másik oldalon találta meg, melynek nevét viszont a kutató nem kívánta lapunknak elárulni. „Sok hasonló arab nyelvű szöveg kering az interneten, de ezt a konkrét dokumentumot például sok weboldal csak a madridi támadások után tette közzé” – jegyezte meg Lia.
A szöveg értelmezésével kapcsolatban egyébként külföldi hírszerzők is megkeresték a kutatócsoportot, bár csak közvetve, az oslói rendőrségen keresztül kívántak további információkhoz jutni. Lia szerint nekik sem tudtak többet mondani, a kutatás teljes eredményét pedig egy hosszabb tanulmányban teszik majd közzé a Studies in Conflicts and Terrorism című szaklap augusztusi kiadásában. Bár a többszáz munkatársat foglalkoztató független FFI a norvég hadseregnek is szolgáltat – gyakran titkosított – kutatási eredményeket, a dokumentumot felfedező csoport inkább akadémiai kutatómunkát folytat nyilvános források felhasználásával.
Jóllehet az amerikai külügyminisztérium antiterrorista részlegének vezetője, J. Cofer Black nemrég azt hangoztatta, hogy az amerikai terrorellenes műveletek következtében sikerült izolálni az al-Káida vezetését a sejtektől, többen úgy ítélik meg, hogy éppen ellenkezőleg: a szervezet informális hálózatában aktívan működnek a vezetőket informáló különféle tanácsadói „kabinetek”, így a hálózat továbbra is hatékony stratégiával rendelkezik.
Az al-Káida egyik fő ideológusa lehet a szerző
A szöveg az al-Káida által a „Dzsihád földjének” tartott, katonai konfliktusok által sújtott területek iszlám harcosait kívánta inspirálni, illetve intellektuális támpontot nyújtani nekik – nyilatkozta a hvg.hu-nak Brynjar Lia, a kutatócsoport vezetője. Ezeket a területeket a szöveg fel is sorolta, Irak és Afganisztán mellett említve Csecsenföldet és Boszniát is, bár Lia szerint a lista után írt három pont további hasonló zónák létezésére utal. Nem lehet tudni, hogy ki írta a szöveget, de Lia szerint biztosan nem egyetlen szerzőről van szó. A dokumentum stílusa és megfogalmazása alapján a kutatók feltételezik, hogy az elemzés a szaúdi Juszuf al-Ajiri korábbi írásainak kiegészítésének, illetve folytatásának tekinthető – mondta lapunknak a kutatócsoport vezetője. Ajiri az al-káida egyik központi ideológusa és médiakoordinátora volt. A férfit a szaúdi biztonsági erők idén májusban lőtték agyon.
Már ősszel jelezték a támadás optimális időpontját
A 2003. szeptemberi keltezésű, de csak tavaly december tizedike környékén publikált dokumentum Spanyolországgal foglalkozó szakasza kiemelkedik a többi szövegrész közül, mert konkrét utalásokat tesz egy Spanyolország elleni támadással kapcsolatban. A szöveg Lia szerint az Irakban harcoló koalíciós erők „leggyengébb láncszemének” nevezi Spanyolországot, amely így a legfontosabb célponttá lépett elő a „Dzsihád földjének” tekintett területek közül. A tanulmány kifejezetten arra céloz, hogy a spanyolországi választásokra kellene időzíteni a támadást, ezzel befolyásolva a választások kimenetelét, illetve elérni azt, hogy az iraki katonai részvételt ellenző politikai erők kerülhessenek hatalomra. Lia szerint ez - a hasonló profilú egyéb dokumentumokhoz képest - meglepően pontos utalás.
Szimbólumokkal üzennek
Érdeklődésünkre a kutató elmondta: a szövegben előfordulnak olyan szimbolikus jelentésű elemek, amelyeknek gyakorlati hasznát is vehették a terroristák. Ilyen például a dokumentum második oldalán említett Abu Dudzsana is, akinek említése bizonyos mozgósító üzenetet jelenthet a Nyugat-Európában élő alvó ügynökök számára, hiszen őt emlegette az al-Káida tagjainak vezetőjeként a szervezet szóvivője. „A szöveg igazi újdonsága, hogy az eddigiektől eltérően nagyon fejlett politikai és stratégiai gondolkodásmódra utal, s erre az antiterrorista szolgálatoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk” – magyarázta a hvg.hu-nak a norvég kutató.
Elkerülhette a terrorelhárítók figyelmét
Szerinte egyébként a Spanyolország elleni támadásról szóló tervek nem voltak újkeletűek: a tavaly májusi casablancai robbantás után decemberben kiújultak az iraki spanyol erők elleni harcok. A ’Dzsihád Irakban’ című dokumentum közzététele előtt két-három nappal egy, a spanyolokat figyelmeztető üzenet is napvilágot látott az interneten, amely Lia szerint valószínűleg ugyanattól a szerzőtől vagy szerzőktől származik. „Ez is olyan jel volt, amelyet a titkosszolgálatok nem vettek figyelembe” – tette hozzá a kutató, aki szerint az üzenet a nagy számú hasonló internetes figyelmeztetések között könnyen elkerülhette az illetékesek figyelmét.
Bár az ominózus tanulmányt a sokak által az al-Káida hivatalos oldalának tekintett Global Islamic Media is publikálta, Lia csoportja azt egy másik oldalon találta meg, melynek nevét viszont a kutató nem kívánta lapunknak elárulni. „Sok hasonló arab nyelvű szöveg kering az interneten, de ezt a konkrét dokumentumot például sok weboldal csak a madridi támadások után tette közzé” – jegyezte meg Lia.
A szöveg értelmezésével kapcsolatban egyébként külföldi hírszerzők is megkeresték a kutatócsoportot, bár csak közvetve, az oslói rendőrségen keresztül kívántak további információkhoz jutni. Lia szerint nekik sem tudtak többet mondani, a kutatás teljes eredményét pedig egy hosszabb tanulmányban teszik majd közzé a Studies in Conflicts and Terrorism című szaklap augusztusi kiadásában. Bár a többszáz munkatársat foglalkoztató független FFI a norvég hadseregnek is szolgáltat – gyakran titkosított – kutatási eredményeket, a dokumentumot felfedező csoport inkább akadémiai kutatómunkát folytat nyilvános források felhasználásával.
Jóllehet az amerikai külügyminisztérium antiterrorista részlegének vezetője, J. Cofer Black nemrég azt hangoztatta, hogy az amerikai terrorellenes műveletek következtében sikerült izolálni az al-Káida vezetését a sejtektől, többen úgy ítélik meg, hogy éppen ellenkezőleg: a szervezet informális hálózatában aktívan működnek a vezetőket informáló különféle tanácsadói „kabinetek”, így a hálózat továbbra is hatékony stratégiával rendelkezik.
