2004. március. 10. 14:50
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Közvetlen elnökválasztás Németországban?
A németek többsége közvetlenül szeretne államfőt választani, derül ki egy szerdán közzétett felmérésből. A lehetőségről számos pártpolitikus is rokonszenvvel nyilatkozott.
Az eddigi, közvetett választás elutasításában valószínűleg az is közrejátszik, hogy egy héttel ezelőtt az ellenzéki pártok a közvéleményben ellenszenvet keltő huzavona után tudtak csak megállapodni a közös államfőjelölt, Horst Köhler pénzügyi szakember támogatásáról. A kormányzó szociáldemokraták és zöldek női jelöltet választottak: Gesine Schwan társadalomtudóst, az Odera menti Frankfurt Európa-egyetemének rektorát.
A Stern magazin és az RTL televíziós állomás megbízásából készült felmérés szerint a németek 74 százaléka véli úgy, hogy a jövőben közvetlen választás útján kellene betölteni a legmagasabb közjogi méltóság posztját, míg a megkérdezettek 22 százaléka ellenzi ezt a megoldást. A felmérésben részt vevők 73 százaléka helyeselte, hogy van államfői poszt, 23 százaléka viszont megszüntetné. Számos pártpolitikus rokonszenvvel nyilatkozott arról, hogy a jövőben esetleg közvetlen úton lehetne választani államfőt. A legtöbben azonban úgy vélték: a parlament alsóháza (Bundestag) aligha fogja ezért módosítani az alkotmányt.
Az ellenzéki uniópártok (CDU, CSU) és liberálisok (FDP) közös jelöltjét, Horst Köhlert a németeknek csupán 20 százaléka ismerte a jelölés napján. Köhler neve mind Németországban, mind külföldön inkább csak politikai-gazdasági körökben ismert. Az államfői poszt várományosa legutóbb a Nemzetközi Valutalap vezérigazgatója volt, korábban a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot irányította. (MTI)
A Stern magazin és az RTL televíziós állomás megbízásából készült felmérés szerint a németek 74 százaléka véli úgy, hogy a jövőben közvetlen választás útján kellene betölteni a legmagasabb közjogi méltóság posztját, míg a megkérdezettek 22 százaléka ellenzi ezt a megoldást. A felmérésben részt vevők 73 százaléka helyeselte, hogy van államfői poszt, 23 százaléka viszont megszüntetné. Számos pártpolitikus rokonszenvvel nyilatkozott arról, hogy a jövőben esetleg közvetlen úton lehetne választani államfőt. A legtöbben azonban úgy vélték: a parlament alsóháza (Bundestag) aligha fogja ezért módosítani az alkotmányt.
Az ellenzéki uniópártok (CDU, CSU) és liberálisok (FDP) közös jelöltjét, Horst Köhlert a németeknek csupán 20 százaléka ismerte a jelölés napján. Köhler neve mind Németországban, mind külföldön inkább csak politikai-gazdasági körökben ismert. Az államfői poszt várományosa legutóbb a Nemzetközi Valutalap vezérigazgatója volt, korábban a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot irányította. (MTI)