Vajon melyik demográfiai bomba miatt aggódtak a vadászgépekkel őrzött svájci üdülőhely vendégei, a fejlett országok gazdasági és politikai elitje: a globális bomba, a túlnépesedés miatt, s azért, mert számos országban a lakosság több mint fele 14 évesnél fiatalabb, avagy inkább a gazdag országok saját bombája miatt: amiatt, hogy a népességük öregszik és fogy, s nemsokára nem lesz elég munkás kéz, miközben a társadalombiztosítás terhei növekednek?

Nos, méltón a színhelyhez – ahol, fent, az alpesi, magaslati levegőn, Thomas Mann A varázshegy című regényének hőse, Hans Castorp még az alant elterülő világ sorskérdésein töprengve is csak mind jobban elszigetelődött attól a világtól – az euro-atlanti-japán világelit is elszigetelődni látszik a túlnépesedő „lenti világtól”. Amely lenti világ, illetve a globalizációt kritizáló civil szervezetek a – WEF kísérőjelenségeként 1999-től tavalyig a brazíliai Porto Alegrében tartott – Szociális Világfórumot (World Social Forum, WSF) ezúttal India legnépesebb, s egyik legsűrűbben lakott városában, a 18 millió lakosú Mumbaiban (Bombay-ben) rendezték.

Az elkövetkező évtizedek – ezt jósolja a Watson Wyatt Worldwide kutatóintézet a davosi fórum idején nyilvánosságra hozott jelentésében - a népességfogyás és elöregedés időszaka lesznek a fejlett országokban. S ott sem mindenütt egyformán: az Egyesült Államokban például 2030-ig 31 millióval bővül majd a munkaerőpiac, Európában és Japánban viszont – a háború utáni „baby boom” idején született nemzedék nyugdíjba vonulásával – tovább gyorsul majd az elöregedés, illetve népességfogyás folyamata.

A népesség abszolút fogyása, az a jelenség, amely Magyarországot, Dániát vagy Németországot már több mint 20 éve sújtja, Japánt még nem érte utol. A japán társadalombiztosítási kutatóintézet adatai szerint az ország 127 milliós népessége tavaly még mintegy százezer fővel gyarapodott, igaz, ezen belül a munkaképes korú (15-64 éves) lakosság aránya 1995 óta folyamatosan csökken. Ma a japánok húsz százaléka nyugdíjas korú – arányuk a várakozások szerint 2025-ig eléri a teljes népesség egyharmadát.

A Watson Wyatt Worldwide jóslata szerint 2030-ra Japánban a mai szinthez képest 14 millióval szűkül a munkaerőpiac, Európában 24 millióval. Még az egy-két évtizede „katolikus” országként számon tartott Olaszországban is, amely jelzőt – ahogy ma például Lengyelország – sokáig a népesség komolyabb növekedésével érdemelte ki Itália, 2030-ra az előrejelzés szerint több lesz a nyugdíjas, mint az aktív korú. A fenyegető helyzetben a munkaerő-lyukakat nagyobb fokú bevándorlás engedélyezésével lehet betömni, illetve a termelést a dinamikusan fejlődő gazdaságokba – Kínába, Indiába, Brazíliába, Mexikóba – érdemes telepíteni, javasolja a jelentés. A bevándorlási politikának minden bizonnyal korlátokat szab a terrorizmus elleni háború, s általában az idegenellenes légkör; a tőkekivitel fokozódása pedig – fogalmazták meg aggodalmaikat a mumbai felszólalók – csak a tőkekihelyezésben részesülő szerencsés országok lakosságának fokozódó kizsákmányolását, s a benne nem részesülők mind nagyobb fokú lemaradását eredményezi.

A világ gazdagjainak és szegényeinek fórumait külön rendezik. A Szociális Világfórumot abban a reményben tartották a davosi fórum előtt, hogy így talán nagyobb nyilvánosságot kap. 2030-ra, amikor Európában 24 millióval kevesebb lesz a munkáskéz, Indiában 335 millióval nő a népesség, annyival, amennyi ma az európai és az észak-amerikai munkaerő összesen. Ekkor a mostani WSF színhelye, Mumbai lesz a világ legnépesebb városa, az előrejelzések szerint több mint 27 millió fővel, s India népesebb ország lesz Kínánál, a világ akkori legméretesebb nemzetgazdaságánál. Davosban azonban nem emiatt aggódnak elsősorban, hanem azért, mert 2030-ig Európa részesedése a világ gazdasági termeléséből a jelenlegi 18 százalékról 10 százalékra, Japán részesedése 8 százalékról 4 százalékra esik vissza.