Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2003. november. 13. 17:04
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Szlovákia: MKP-vétó az anyanyelvjog korlátozására
Megvétózta a szlovák kormány szerdai ülésének napirendjét a Magyar Koalíció Pártja (MKP), emiatt egyelőre nem születhetett döntés arról, hogy egyes településeken megvonják a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát a hivatali érintkezésben.
A hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy azokon a településeken, ahol valamelyik nemzeti kisebbség lélekszáma eléri az ott lakók húsz százalékát, a kisebbségek a hivatalokkal szóban és írásban a saját anyanyelvükön is értekezhetnek, a közterületeken pedig kétnyelvűnek kell lenniük az írott információknak.
Az annak idején nehezen kiharcolt jog gyakorlati érvényesítésének "kiigazítása" most azért kerül a kormány napirendjére, mert az 2001-es szlovákiai népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy a 20 százalékos népességi arány változása a szlovákiai magyarok esetében 14 települést érint.
Ezek közül három helységben 20 százalék fölé emelkedett, 11-ben azonban 20 százalék alá esett a magyar nemzetiségűek aránya. Mindkét jelenségnek más és más okai vannak. Ebed község például - egy régebbi keletű kényszerű összevonás után - elszakadt a városi rangú Párkánytól, melynek határán belül a döntően magyar falu lakosai a városi keretben "feloldódtak." Másutt, például Bellényben az egykori, nem magyar nemzetiségű lakosok elvándorlása javított az egyébként elnéptelenedő falucska magyar lakóinak arányszámán.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában egyetlen évtized során 47 ezerrel esett vissza a magyarok lélekszáma, ezen belül tizenegy helységben a kritikus húsz százalék alá. Ennek következtében most 512-ről 501-re akarják csökkenteni azon települések számát, ahol a magyar nyelvi jogok vonatkozó része alkalmazható lenne.
A törvény egyébként nemcsak a magyarokat, hanem az ukránokat, a ruszinokat és a németeket is érinti. Kedvezően alakult a ruszinok helyzete, akik az eddigi 68 helyett a jelenlegi arányuk birtokában ezentúl 91 helyen gyakorolhatják ezt a jogukat, míg az ukránok 57 helyett már csak 53 településen, a németek pedig egyetlen faluban alkalmazhatják az anyanyelv-használati jogot. A többi kisebbség mindenütt 20 százaléknál jóval alacsonyabb arányt képvisel.
Az MKP a szerdai kormányülésen azért vétózta meg ezt a napirendi pontot, mert kifogásolta, hogy az előterjesztést semmilyen koalíciós egyeztetés nem előzte meg. A magyar párt nemcsak a magyar, hanem a Szlovákiában élő más kisebbségek érdekeire is hivatkozva előbb a koalíciós tanács fórumára viszi a kérdést, de nem tagadja: eltökélt szándéka, hogy a 20 százalékos küszöböt 10 százalékosra csökkentse, hogy a kis lélekszámú, eleve 20 százalék alatti nemzeti kisebbségek is élhessenek ezzel a joggal. (MTI)
Az annak idején nehezen kiharcolt jog gyakorlati érvényesítésének "kiigazítása" most azért kerül a kormány napirendjére, mert az 2001-es szlovákiai népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy a 20 százalékos népességi arány változása a szlovákiai magyarok esetében 14 települést érint.
Ezek közül három helységben 20 százalék fölé emelkedett, 11-ben azonban 20 százalék alá esett a magyar nemzetiségűek aránya. Mindkét jelenségnek más és más okai vannak. Ebed község például - egy régebbi keletű kényszerű összevonás után - elszakadt a városi rangú Párkánytól, melynek határán belül a döntően magyar falu lakosai a városi keretben "feloldódtak." Másutt, például Bellényben az egykori, nem magyar nemzetiségű lakosok elvándorlása javított az egyébként elnéptelenedő falucska magyar lakóinak arányszámán.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában egyetlen évtized során 47 ezerrel esett vissza a magyarok lélekszáma, ezen belül tizenegy helységben a kritikus húsz százalék alá. Ennek következtében most 512-ről 501-re akarják csökkenteni azon települések számát, ahol a magyar nyelvi jogok vonatkozó része alkalmazható lenne.
A törvény egyébként nemcsak a magyarokat, hanem az ukránokat, a ruszinokat és a németeket is érinti. Kedvezően alakult a ruszinok helyzete, akik az eddigi 68 helyett a jelenlegi arányuk birtokában ezentúl 91 helyen gyakorolhatják ezt a jogukat, míg az ukránok 57 helyett már csak 53 településen, a németek pedig egyetlen faluban alkalmazhatják az anyanyelv-használati jogot. A többi kisebbség mindenütt 20 százaléknál jóval alacsonyabb arányt képvisel.
Az MKP a szerdai kormányülésen azért vétózta meg ezt a napirendi pontot, mert kifogásolta, hogy az előterjesztést semmilyen koalíciós egyeztetés nem előzte meg. A magyar párt nemcsak a magyar, hanem a Szlovákiában élő más kisebbségek érdekeire is hivatkozva előbb a koalíciós tanács fórumára viszi a kérdést, de nem tagadja: eltökélt szándéka, hogy a 20 százalékos küszöböt 10 százalékosra csökkentse, hogy a kis lélekszámú, eleve 20 százalék alatti nemzeti kisebbségek is élhessenek ezzel a joggal. (MTI)
