Ez azt jelenti, hogy szóba sem kerül az eredeti washingtoni követelés, amelynek értelmében 62 ezer fős amerikai harci egységet állomásoztatnának török földön. Az erről szóló javaslatot még március elején terjesztette a parlament elé Abdullah Gül kormánya, de az indítványt leszavazták. A támaszpontok használati tilalma pedig azt vonja maga után, hogy a dél-törökországi Incirlik légi bázison állomásozó amerikai és brit katonai repülőgépek háború esetén nem vehetnek részt Irak bombázásában. Jelenleg ez a mintegy 50 harci gép végez felderítő és ellenőrzési feladatokat az észak-iraki "tilalmi övezetben".
A török parlament által engedélyezett "Északi Őrjárat" hadműveletet az 1991-es öbölháború végén indították, hogy megvédjék az Irak északi részén élő kurd kisebbséget Szaddám Huszein iraki elnök fegyveres erőinek támadásaitól. Bagdad soha nem ismerte el a Washington és London által, Irak északi és déli részén kijelölt "tilalmi övezetek" legitimitását.
A döntéssel Törökország vélhetően elesik attól a közel 30 milliárdos gazdasági segélytől, amit az Egyesült Államok irányzott elő Ankarának a katonák telepítéséért cserébe. Erdogan, akinek szavait az Anatolia hírügynökség idézte, ennek kapcsán közölte: a török-amerikai tárgyalások jelenleg csak katonai és politikai kérdésekről folynak, gazdaságiakról nem. (MTI)