Öngyilkos lettem (majdnem). Kártérítést akarok!
Észak-Amerikában nagy hagyományokra tekint vissza azon perek története, amelyekben enyhén szólva meglepő okokra hivatkozva követelnek kártérítést a felperesek. A legújabb példa: Caesar Barbar rendszergazda szerint az ő 125 kilogrammos súlyáért a gyorséttermek a felelősek, amiért nem szóltak, hogy az általuk forgalmazott élelmiszer hízlal. Összeállítás az amerikai jogtörténet hasonló eseteiből - és egy ráadás Ausztráliából.
Ember a metró alatt. Közel 10 millió dollár kártérítést ítélt meg 2002 júniusában a manhattani állami legfelsőbb bíróság egy nőnek, akit elütött egy metró. A rendőrség szerint a harminchat éves nő öngyilkos akart lenni, mivel egyszerűen bement a metróalagútba és a vágányokra feküdt. A nő, aki a családtagok szerint terhesség utáni depressziótól szenvedett, tagadta a feltételezéseket, ugyanakkor nem emlékezett arra, hogyan is került a metró vágányaira. A bíróság eredetileg 14,1 millió dollárt ítélt a kárvallottnak, ám felismerve "részleges" felelősségét, harminc százalékot levont az összegből.
A buli után, részegen. Háromszázezer dollár kártérítést kapott idén februárban az a kanadai Ontario államban élő nő, aki 1994-ben, egy karácsonyi céges buli után karambolozott. Az 52 éves Linda Hunt azért perelte munkaadóját, mert a buli után hagyták őt vezetni. A nő annak ellenére ült kocsiba - némi alkohol elfogyasztása után -, hogy a cége taxis szállítást és szállást is felajánlott a becsípett dolgozóknak. A bíró itt is "méltányos" volt: az eredeti 1,2 millió dollárnyi kártérítést a hölgy felelőssége miatt csökkentették a harmadára.
Halálos hot-dog. A floridai Kevin Rodriguez 2000-ben, 11 éves korában meghalt; megfulladt egy, az iskolája büféjében kapható hot-dogtól. A szülei 2001 év végén beperelték az iskola büféjét, amiért veszélyes méretű hot-dogot árulnak. Szemtanúk szerint azonban Kevin egy hot-dog evő versenyen vett részt, melyen hatalmas darab hot-dogot gyömöszölt a szájába, s ez bizonyult végzetesnek.
A bűnös cipőfűző. 10 millió dollárt követel a Nike Inc-től Dr. Deborah A. Faryniaz ortopéd sebész, aki szerint azért nem tudja immár ellátni normálisan sebészi feladatait, mert futás közben - a doktornő Nike cipőt hordott - az egyik cipőjének a cipőfűzője összegabalyodott a másik cipővel, ő a csuklójára esett, amely sérülés a jövőben akadályozhatja munkája végzésében.
Ijesztő horror-park. A filmes nagyágyút, a Universal Studios-t pereli egy nagymama, amiért a filmvállallat floridai Halloween Horror Éjszakák nevet viselő ijesztgetős parkja valóban ijesztgetősre sikerült. Az 57 éves Cleanthi Brooks azt rótta fel a parknak, hogy amikor 1998-ban unokájával meglátogatta a parkot, akkor a park alkalmazottja egy - egyébként lánc nélküli - láncfűrésszel kergette őket a kijárat felé. Ők pedig ijedtükben elfutottak, ám a nagymama megcsúszott egy tócsán és "meg nem nevezett fizikai sérüléseket szenvedett"- áll a vádiratban.
Nem tiltott szerelem. Egymillió dollár kártérítést követel egy Washington állambeli 18 éves fiú városának önkormányzatától és volt iskolájától, amiért nem akadályozták meg, hogy szerelmes legyen volt tanárnőjébe. Vili Fualaau még középiskolás korában járt a most 38 éves Mary Kay Letourneau-val - aki jelenleg ugyanebből a viszonyból kifolyólag, megrontás miatt hét és fél éves börtönbüntetését tölti. A kapcsolatból két gyermek született, akiket jelenleg a fiú anyja nevel. Korábban mindhárman, az anya, a fiú és a tanárnő is azt állították, hogy a kapcsolat kölcsönös beleegyezésen alapult.
Forgandó szerencse. 21 millió dolláros kártérítési pert indított 2000-ben a conneticuti James és Cynthia Harnage a Publisher's Clearing House nevű kiadó ellen. Történt ugyanis, hogy egy szép napon levelet kapott a házaspár a kiadótól többek közt azzal a szöveggel, hogy 21 millió dollárt nyertek. A férj és a feleség - akik saját bevallásuk szerint azóta "érzelmi bántalmakban" szenvednek - az összeg vélt átadásának ígért napján, az amerikai foci döntőjén az alkalomhoz illően fel is öltözött, úgy várták a direkt marketing rutinfogását alkalmazó kiadó képviselőjét, hogy egy összegben átnyújtsa nekik a pénzt.
Történet Ausztráliából a moziszékekről. Pert nyert a Hoyts mozihálózattal szemben Diane Burns, mert "nem tudta, hogy a moziszékek Ausztráliában felállás után visszacsapódnak". Burns - akit egyébként úgy jellemeztek, hogy "nem túl gyakran jár moziba" - egy tanárnak segített 1997-ben pár gyerekre vigyázni az ausztrál Bankstown egyik mozijában. Amikor az egyik gyerek rosszalkodni kezdett, Diane felállt, hogy megnevelje a gyereket, amikor azonban vissza akart ülni helyére, beverte farcsontját az ülés fémvázába. Ügyét egyébként elsőfokon elutasították, de a fellebviteli bíróság 2002-ben úgy döntött, hogy igaza van, így valószínűleg az ausztrál mozikat, de még a Sydney-i Operaházat is kötelezhetik egy figyelmeztetés megjelentetésére, miszerint "Vigyázat, a székek visszacsapódnak".