Tony Thomas vezérőrnagy, aki az amerikaiak mellett a koalíciós különleges műveleti egységeknek is a parancsnoka - a WSJ cikkét egy magyar kiképzőről készült lőtéri fotó illusztrálja -, kijelentette: az amerikai elitcsapatok 2014 után a harctérről hátországi pozíciókba vonulnak majd vissza. Egyebek között az afgán védelmi és belügyminisztérium, valamint a parancsnoki és az irányítási rendszer biztosításában vesznek majd részt.

A különleges egységek jelenleg a hasonló afgán alakulatok tanácsadói, és azok oldalán harcolnak. Washington az afgán kommandósok intenzív kiképzése révén - ebben

magyar katonák is részt vesznek - csökkenteni kívánja az esetleges jövőbeni amerikai veszteségeket.

Azt, hogy végül hány amerikai katona marad az országban - létszámuk elérheti a 20 ezret is - a majdani afgán-amerikai biztonsági szerződés határozza majd meg, valamint az, hogy megmarad-e az amerikaiak büntetőjogi mentessége. Tony Thomas tábornok szerint a további szerepvállalással kapcsolatban a koalíciós tagállamoknak is Kabullal kell megállapodniuk.

Martonyi János külügyminiszter, aki csütörtökön tárgyalt Washingtonban amerikai kollégájával, Hillary Clintonnal, az MTI kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a megbeszélésen nem hangzott el kérés a 2014 utáni esetleges magyar szerepvállalásról.