Halló! Atomarzenált akarnak a japánok? Éppen most?
A fukusimai atomerőmű katasztrófája sem rettenti el a szigetoszágot attól, hogy folytassa nukleárisenergia-programját. Egy tekintélyes osakai politológus, az ottani egyetem professzora egyenesen azt sejteti a hvg.hu-nak adott interjúban, hogy Japán atomhatalommá akar válni – katonai értelemben is.
Zentai Péter: Sajátságos, sőt – szerintem – abszurd feltételezést enged meg magának az, aki pár héttel Fukusima tragédiáját követően azt állítja, hogy Japán nukleáris fegyvert akar birtokolni. Ön mégis ezt mondja!?
Kido Eiichi: Ez nem légből kapott feltételezés. A japán politikai elit éppen mostanában látja elérkezettnek az időt, hogy „eladja” itthon és külföldön az újrafegyverkezés szükségességének ideáját.

Egy sor jel, kormánypárti és ellenzéki politikusok régebbi és friss nyilatkozatai egyaránt erre utalnak.
Z.P.: De hiszen Fukusima világszerte – különösen Japánban – éppenséggel az atomellenességet szította fel. Tulajdonképpen miről beszélünk? Japán alkotmánya, ha jól tudom, szigorúan tiltja az újrafegyverkezést, atomhatalommá válása nonszensz tehát, az atomenergia pedig eleve gellert kapott most.
K.E.: Kétségtelenül ezt diktálja a logikus észjárás. Japánban azonban egyrészt hivatalosan újból megerősítették, hogy a jövő évtized közepéig a jelenlegi 30 százalékosról 40 százalékosra tornásszák fel a nukleáris energia részarányát az energiaellátásban. Újabb nukleáris kapacitásokat építenek tehát. Másrészt a természeti tragédiasorozat nyomán megerősödött az az álláspont, hogy Japán katonai értelemben is roppant támadható. Szomszédságában egyre erősebbé váló atomhatalmak vannak: Oroszország, Kína és az abszolúte kiszámíthatatlan Észak-Korea. Mindnek van Japánnal valamilyen viszálya, történelmi vagy területi. Sok polgártársamon a bekerítettség és kiszolgáltatottság érzése lett úrrá. Ebben a légkörben a politikusok egyre hangosabban beszélnek arról, hogy a környezetnek nem szabad gyengének látnia bennünket, mert a gyengébe belerúgnak. Változtatni kell, mondják, erősnek kell mutatkozni, sőt, erősnek, elrettentőnek kell is lenni. Ezt szolgálná a fegyverkezés. Nos, ezt sejtetik most a közvéleménnyel. Fukusima után – furcsa módon – az ilyen nyilatkozatok szélesebb vevőkörre találnak, mint korábban.
Z.P.: És mi van azzal a bizonyos hírneves alkotmánycikkellyel, amely tiltja Japán számára a fegyverkezést? Egyébként pedig miért is fogadnák el a japánok, hogy erősíteni kell a hadseregüket, hiszen éppen Japán bizonyítja a legjobban, hogy egy ország gazdasági, tudományos világhatalommá válhat említésre méltó katonai erő nélkül?
K.E.: Ez az utóbbi hat évtizedben az amerikai katonai véd ernyőnek volt köszönhető. De Amerika mára vészesen veszít jelentőségéből, világgazdasági szerepe gyengül Kínához és az EU-hoz képest, már nem mi vagyunk a Föld második legerősebb gazdasága, hanem Kína. S mindeközben Kína, Oroszország kezd félelmetes globális befolyásra szert tenni, egyebek között azért, mert masszívan fegyverkeznek, és egyikük sem áll igazán az önmagában is veszélyes Észak-Korea útjába. Nos, eme fejleményekbe kapaszkodnak nálunk a militánsok, akik mind a kormányban, mind az ellenzékben egyre komolyabb befolyással bírnak. Várhatóan nagykoalíciós kormány alakul a következő napokban, hetekben. Az már hozzányúlhat az alkotmányhoz, kiiktathatja a fegyverkezést kordában tartó cikkelyt.
Z.P.: Már ebből is égbekiáltó botrány lenne, hát még abból, ha Japán katonai atomhatalommá akar válni.
K. E.: Tény mindenesetre, hogy Japán sosem hagyta, hogy Amerika vagy bárki más beleavatkozzék plutóniumprogramjába. A tervezett új nukleáris reaktorok, erőművek felépítésével kapcsolatos dúsítás nyomán annyi plutónium keletkezik, ami bőségesen elegendő atombombák előállításához, a hordozóeszközök gyártásához pedig zöld utat jelentene az alkotmány módosítása. Ezt végül is a Japánra leselkedő „geopolitikai veszéllyel” lehetne indokolni.
Z.P.: Az viszont teljesen érthető, hogy újabb atomerőművek épülnek. Van ennek egyáltalán alternatívája?
K. E.: Nincs. A szél, a Nap és minden egyéb úgynevezett zöldenergia a jövő zenéje, egyelőre méregdrágák, állami támogatásokat igényelnek, miközben az eladósodott Japánnak vissza kell fognia kiadásait. Nincs saját nyersanyagunk, a nyersolaj ára az égbe szökkent, ellátási forrásaink a Közel-Keleten egyre súlyosabb veszélyeknek vannak kitéve. Japán számára ahhoz, hogy gazdasága újraéledjen, világgazdasági szerepe megint erősödjék, a legbiztosabb energiaforrás továbbra is az atomenergia.