Halló, mi történik a FIFA-ban? Megingott „Blatter császár” széke?
A NOB elnökének, sportnagyságoknak, sőt, befolyásos külföldi politikusoknak is kezd elegük lenni a FIFA-ban uralkodó állapotokból, de a Nemzetközi Futball Szövetség elnöke, Sepp Blatter mozdíthatatlannak tűnik. A hvg.hu-nak nyilatkozó Gunter Gebauer sportfilozófus, egykori FIFA-tanácsadó, berlini egyetemi professzor segítségével bekukkantunk a Blatter-titok mögé.
Zentai Péter: Túlzással élve: amióta Sepp Blatter a FIFA főnöke, folyamatosan korrupciós ügyek, manipulációk, mutyizások vádjai lengik körül a világ legjelentősebb sportszervezetét – és Blatter mindig megerősödve került ki ezekből az ügyekből. Hogy csinálja ezt?
Gunter Gebauer: Lényegében a globalizáció az ő nagy szerencséje.
Azt lovagolta meg, hogy például a futball nemcsak globális sporttá, hanem globális üzletté vált, és a legtöbb ország, ráadásul a legtöbb feltörekvő, erőszakosan ambiciózus, a sport révén politikai babérokra is pályázó állam vagy politikus nagyrészt a harmadik világban, kisebb részt a volt kommunista országokban található. Blatter az ő emberük, és ez fordítottan is igaz: Sepp Blatteré a harmadik világ és részben Kelet-Európa.
Z.P.: Ezzel most diplomatikusan azt akarja mondani, hogy a feltörekvő világ és a mi kelet-európai régiónk eredendően korrupt?
G.G.: Biztos, hogy ez így nem igaz. Szingapúr például a világ legátláthatóbb, legkevésbé korrupt országa. A Blatter-titokra vonatkozó kérdésére azt kívánom érzékeltetni, hogy a FIFA-főnök autoriter, tekintélyelvű rendszert épített ki maga körül, igazi diktátor. Rendszerét meghatározó módon olyan fejlődő országok polgáraival és arisztokratáival működteti, amelyekben nagy hagyományai vannak a mutyizásnak, a korrupciónak, illetőleg amelyek maguk is autoriter politikai rendszerek, ahol tekintélyelven alapul a hatalomgyakorlók uralma.
Z.P.: De hogy lehet mindezt megcsinálni a világ legnagyobb, leginkább odafigyelésre méltó sportszervezetében? Amelyben nem mellékesen olyanok is funkciókat kaptak, mint Franz Beckenbauer, vagy éppenséggel az Etikai Bizottság ugyancsak német tagja, Günter Hirsch.
G.G.: Hirsch úr éppen most mondott le – tiltakozásának jeleként. Nézze, az Etikai Bizottság jól példázza, miként is működik a Blatter-rendszer. Elvileg a kontrollt – például Blatter felett – e testületnek kellene gyakorolnia, csakhogy ennek tagjait a Végrehajtó Bizottság nevezi ki, annak utasítására rúghatnak ők labdába. A Végrehajtó Bizottságot viszont ki irányítja, ki annak az elnöke? Sepp Blatter.
Ettől kezdve nincs ember a FIFA-ban, aki vizsgálhatná, hogy mondjuk, miként és miért kapta meg Oroszország és Katar a rendezések jogát. „Franz császár” a Végrehajtó Bizottság tagjaként kétségtelenül soha sem zavart sok vizet – ezt el kell ismernünk, de a testület mégiscsak elsősorban olyan országok polgáraiból vagy hercegeiből áll, mint Kamerun, Jordánia, Trinidad és Tobago, Tahiti, Nigéria.
Z.P.: Változatlanul nem értem, miért hagyta eddig is a fejlett világ ezt az egyeduralmat a FIFA-ban. Ha egyszer bebizonyosodnának a Blatterék korruptságára vonatkozó vádak, akkor be kell majd ismerni, hogy a nyugati országok is cinkosak voltak – ha másként nem, akkor a hallgatásukkal.
G.G.: Ebből a Blatter-féle rendszerből mindenki profitált és profitál ma is, és kiemelten a nagy nyugati futballhatalmak nemzeti szövetségei. Ezért a visszafogottság a bírálatokban. Blatternek személyes érdeme, hogy az őt megelőző korszakokkal szemben hatalmas pénzeket sikerült felhajtani a konszernektől, az oligarcháktól vagy az olajban gazdag országoktól a futballra, annak népszerűsítésére, beleértve a labdarúgó-utánpótlás nevelését – még a nagyon szegény országokban is.
Ahol ennyi pénz halmozódik fel, ott bizonyosan nyüzsög-forog a média, annak hatására pedig az egész világ megmozdul. Az elmúlt húsz évben szabályos forradalom indult meg a foci körül, maga a játék is forradalmian fejlődött. A futballforradalom élharcosa pedig nem más, mint ez a nem is sportos külsejű, joviálisnak tetsző férfiú: Sepp Blatter.
Z.P.: A Katar-i vb rendezéséért felelős herceg nemrégiben egy nekünk adott interjúban abszurdnak nevezte a korrupciós vádakat, és közölte, a hűtött stadionok megoldják majd a hőség jelentette problémákat. Ettől azért mégiscsak 50 fok lesz a városban, a focisták, pláne a sok százezernyi külföldi látogató, az újságírók hada meg fog őrülni a melegtől. Hogyan lehetett ennyire meggondolatlan a FIFA?
G.G.: Ezt mások is megkérdezték, sőt, most már Blatter is áttetetné télre a katari VB-t. De hát ezzel még gyanúsabbá válik. Hogyhogy ez csak most jutott az eszébe? Ezt kérdi immár Jacques Rogge is, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke éppúgy, mint Uli Hoeness, az FC Bayern elnöke és egy csomó más igazi sportnagyság. Egyáltalán, kezd betelni a pohár: kormányzati politikusok feszegetik Amerikában és Nyugat-Európában, hogy mik ezek a zárt ajtók mögötti döntéshozatalok a FIFA központjában. Mi az, hogy most Blatter rendel el vizsgálatot és ő nevezi ki a vizsgálóbizottság tagjait, hogy felderítsék: történtek-e visszaélések az utóbbi időben a FIFA-nál? Mondanom sem kell, e bizottság is titkosan, zárt ajtók mögött ülésezik.
Z.P.: És Blatter – a külföldi nyomás dacára – marad?
G.G.: Erre nem kötnék fogadást. Az viszont elgondolkoztató, hogy olyan ember, aki, ha leterítik, gyorsan feltápászkodik és ellentámadásba lendül a győzelem reményében.