Zentai Péter: Németország kétsebességű Európát, sőt kétsebességű eurózónát akar. Ezt állította a Stratfor elemzője. Mit szól ahhoz az érvéhez, hogy a németek a jelenlegi euró-válságos időt saját geopolitikai hatalmuk kiterjesztésére használják fel?

Henning Ricke: A megdöbbenéstől szóhoz sem jutok. Ez ostobaság, ha van Európában ország, amelynek politikai elitje - legyen szó bal- vagy jobboldalról, zöldekről vagy keresztényszociálisokról - egy minden porcikájában erős Európában érdekelt, akkor az az ország bizonyosan Németország.

Z.P.: Akkor az EU csúcson miért éppen Angela Merkel utasította vissza, hogy az eurózóna hozzon ki közös, egységes euró-kötvényeket?  A kancellár szociáldemokrata ellenzéke szerint a szövetségi kormány nem a közös európai, hanem a német nagyvállalati érdekeket tartja szem előtt?

H.R.: Válasszuk ketté a dolgot. Amit az Ön által megszólaltatott amerikai állít, az lényegében új német nacionalista veszélyre való utalás.

Angela Merkel

AP

Ha valaki nálunk nacionalizmust, nacionalista politikát észlel, az nincs magánál. Tudom persze, hogy a külvilág hajlamos azt hinni, hogy mi mindig csak kompenzáljuk a történelmi bűnöket, és - ahogy az ön interjúalanya fogalmazott - tartottuk eddig a szánkat, de most végre eljött a mi időnk. Micsoda ostobaság! Németország lakóinak túlnyomó többsége, a politikai színpad minden résztvevője - eltekintve a marginális jelentőségű szélsőjobboldaltól – legfeljebb gazdasági eredményeinkre büszke és őszintén azt akarja, hogy Európában mindenütt forduljanak jobbra a dolgok. Ami a közös eurókötvény kibocsátásának  elutasítását illeti,  Merkel és kormánya – - ha úgy tetszik a német adófizetők érdekében is –  de alapvetően az euróstabilitás megőrzése érdekében úgy gondolja, hogy az ilyesfajta kötvénykibocsátás felpuhítaná az euróövezet országainak államadósság-kockázatát. A fegyelmezetlenségük miatt most "bünhődő" dél-európai országok és Írország ezt félreértenék, és lazítanának a megszorításokon.

Z.P.: Márpedig azt olvasom, hogy a németek visszasírják a német márkát, szabadulnának az eurótól.

H.R.: A német polgároknak csak a kisebb része gondolkodik így. Azért az itteni média és politika elég meggyőző bizonyítékokat sorakoztat fel naponta, hogy munkahelyek százezrei mennének veszendőbe, ha kilépnénk az eurózónából, ha visszaállítanánk a Deutsch Mark-ot. Az ugyanis azonnal felértékelődne, az exportpiacainkat sorra veszítenénk el. És –  ha meg akarjuk érteni Németországot –  meg kell érteni: az export a kulcsszó. Nekünk alapvető érdekünk, hogy minden európai országban jól menjenek a dolgok, mert ez viszi előbbre a német gazdaságot, emeli a németországi életszínvonalat, hiszen áruinkat, szolgáltatásainkat a szomszédok veszik meg.

Z.P.: Úgy tudom, főként Amerikába, Ázsiába, meg Oroszországba exportálnak.

H.R.:Tévedés. Exportunk majdnem 60 százaléka a környező országokba irányul.

Z.P.: Továbbra is kétségeim vannak, a kormányuk, amelynek egyébként tanácsokat adnak, akarja-e őszintén az euróövezet bővítését? Azt írja egy cseh lap, hogy Lengyelországot és Csehországot buzdította a csatlakozásra Merkel, de Magyarországról nem szól a fáma.

H.R.: Aligha hinném, hogy Merkel asszonynak negatív előítélete lenne Magyarországgal vagy bármely más európai országgal szemben. Nyilván arról van szó, hogy Csehország és Lengyelország korábban teljesíteni tudja a belépési kritériumokat, mint például Magyarország. Bár az is igaz, hogy még Lengyelország is 2015 után tudja elképzelni a csatlakozást.

Z.P.: Nem gondolja, hogy igaza lehet az amerikai szakértőnek, aki azt mondja: Magyarország és a többi kelet-közép-európai ország fogjon össze biztonságpolitikai értelemben is, mert csak így tudják elhárítani a többek között a német-orosz összeborulásból származó veszélyeket,

H.R.: Ne haragudjon, de ezt értelmezni sem tudom. Miféle veszély leselkedik Magyarországra vagy bármely más szomszédukra? A NATO megfelelő katonai biztonságot nyújt mindenkinek. És esztelenség német-orosz összeborulásról beszélni, mint holmi veszélyről. Egyébként Tusk lengyel miniszterelnök -elődjével ellentétben - egyáltalán nem is vet fel ilyesmit, a lengyelek ma szinte hídszerepet játszanak Oroszország és Németország között.  A stabilitás záloga a demokrácia, a piaci szabadság, a korrupciómentesség és geopolitikai biztonság.  Erre törekszünk, amikor építjük a jó viszonyt Moszkvával, Varsóval, Párizzsal vagy éppen Budapesttel.