Gulyás Gergely a határontúli magyarok választójogáról
Mikola Istvánnak a 2006-os választásokat megelőzően nyilatkozata, miszerint a határon túliak szavazatával a Fidesz 20 évre bebetonozza magát, félrevezető volt -- nyilatkozta a hvg.hu-nak Gulyás Gergely, az Alkotmányt előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke. A választójog biztosítása nemzetpolitikai kérdés, nem a jobboldal hatalmának megőrzését, hanem a nemzet minél több szálon történő összekötését szolgálja, tette hozzá.
hvg.hu: Az elmúlt hetekben ismét szóba került a határon túli magyarok választójogának a kiterjesztése. Milyen javaslatok hangzottak el a témában?
Gulyás Gergely: Az alkotmányozás során el kell dönteni, hogy egyáltalán megnyitjuk-e a határon túli magyarok választójogával kapcsolatos vitát, vagy nem. A jelenlegi alkotmány ezt nem teszi lehetővé, hiszen az eleve csak azoknak a magyar állampolgároknak biztosítja a választójogot, akik Magyarországon állandó lakhellyel rendelkeznek.
Az alapjogi munkacsoport javaslata az, hogy a választójogi törvényben kell dönteni arról, hogy a magyar állampolgárok milyen feltételek mellett gyakorolhatják a választójogot. Fontos azonban, hogy a politikai pártok és a civilek véleménye mellett meghallgassuk a határon túli magyarok álláspontját is. Általánosságban keresni kell minden eszközt és lehetőséget, amelyek az anyaországban élő és a határon túli magyarokat, vagyis a magyar nemzet egészét összekötik. Ha erre a választójog alkalmas – ami szerintem megfelelő szabályozással jó eszköz –-, akkor érdemes megfontolni, nem pedig vita nélkül elvetni.
hvg.hu: Ám amikor a kettős állampolgárságról szóló vita volt a parlamentben, a Fidesz több képviselője kifejtette, szavazati jogról nincs szó, és a jövőbeni tervekben sem szerepel…
G.G.: Ez téves interpretáció. Elég az állampolgársági törvény parlamenti vitájában május 20-án elhangzott hozzászólásomat elolvasni, mely szerint a törvényjavaslat nem dönti el a választójog kérdését, nem foglalkozik vele, ezt a kérdést a választójogi törvény kapcsán kell eldönteni. Tény, hogy az elmúlt években a Fidesz általában azt hangsúlyozta, hogy az állampolgárság automatikusan nem eredményez választójogot. Ez igaz is. Az állampolgárság és a választójog kérdését azért volt indokolt külön kezelni, mert úgy tűnt, hogy az állampolgárság kiterjesztésére vonatkozóan teremthető politikai kompromisszum. Ez a választójognál a szocialista kormány alatt fel sem merült. Ebből a szempontból a kétharmados többség birtokában új időszámítás kezdődött.
Értelmes eszmecserére van szükség a kérdésről. Vannak megfontolásra érdemes, és vannak színvonaltalan ellenérvek. Utóbbi körbe tartozik, hogy aki nem itt adózik, az ne szavazzon. Ezt az érvet ma már talán a szocialisták is szégyellik, hiszen e logika mentén a lassan egy évszázada meghaladott cenzus visszaállítása mellett kellene állást foglalni, ami azt jelentette, hogy csak a kellő adót fizető polgárok szavazhattak. Ez elfogadhatatlan, mert akkor azoktól is elvehetnénk a választójogot, akik munkanélküli segélyből élnek, vagy akik nem adóznak.
hvg.hu: Mi lehetne a megoldás? Esetleg listás helyeket fenntartani az Országgyűlésben, és a határon túl ezekre a képviselőjelöltekre szavaznának? Ön szerint hány képviselői helyet kellene számukra fenntartani?
G.G.: Erre vonatkozóan nem tudok konkrétummal szolgálni, mert én személyes véleményt mondtam csak el, sem a Fideszben, sem kormányzati szinten nincs hivatalos döntés a választójognak a határon túli magyar állampolgárokra bármilyen formában történő kiterjesztéséről. Ha azonban ilyen döntés születik, az érdemi szabályozás kialakításához akkor is két, ma még ismeretlen adat birtokában kell lennünk. Az egyik, hogy milyen lesz az új, 200 fős parlamentre szabott választójogi törvény, a másik, hogy mennyien élnek majd a határon túli magyarok közül az állampolgárság megszerzésének lehetőségével.
Azért került napirendre most ez a kérdés, mert az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság alapjogi munkacsoportjának a választójogról és ennek a szabályozásáról állást kellett foglalnia október 20-ig. Az európai gyakorlatban egyébként a választójogi szabályozás nem egységes, de az európai államok többségénél az országon belüli lakóhely nem feltétele a választójog gyakorlásának.
hvg.hu: Az LMP szerint a kormány most megcsinálja, amit Mikola István korábban mondott, vagyis ha a határon túli magyarok is voksolhatnak, akkor a Fidesz 20 évre bebetonozza magát.
G.G.: Ez az érvelés a határon túli magyarokra nézve is sértő és teljesen alaptalan. A választójog megadásának nem lehet célja, hogy bármelyik oldalnak többséget biztosítson. Ebből a szempontból az is igaz, hogy a 2006-os választásokat megelőzően elhangzott Mikola nyilatkozat a Fidesz valós szándékait tekintve félrevezető volt. A választójog biztosítása nem hatalompolitikai, hanem nemzetpolitikai kérdés, nem a jobboldal hatalmának megőrzését, hanem a nemzet minél több szálon történő összekötését kell, hogy szolgálja.
hvg.hu: Egy másik érv szerint ezek a határon túli magyarok mivel nem Magyarországon élnek, nem ismerik az itteni helyzetet, ezért nem lenne helyes, ha beavatkoznának az anyaország ügyeibe.
G.G.: A tájékozottság kérdése jogos felvetés. Éppen azzal szokták a legtöbben támadni a határokon túl élő állampolgárokra is kiterjedő választójogot, hogy az ő tájékozottságuk rendkívüli mértékben különbözik. Ez azonban az országon belül élőkre is igaz és nem hiszem, hogy például Székelyföldön a magyar ügyekkel kapcsolatban tájékozatlanok lennének az emberek.
hvg.hu: Lehet-e politikai következménye a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatokra a szavazati jog alkotmányos kiterjesztésének?
G.G.: Ami a szomszédos országokkal való viszony megromlását vizionáló félelmeket illeti, érdemes feltenni a kérdést: a Magyarországon élő román állampolgárok ma is létező választójoga negatív hatással van-e a magyar-román kapcsolatokat? Egyáltalán nem, én legalábbis nem hallottam arról, hogy ezzel kapcsolatosan bármilyen probléma felmerült volna. Jó lenne, ha a társadalom elfogadná, miről kellene szólnia a most folyó vitának: arról, vajon a választójog kiterjesztése alkalmas eszköz-e arra, hogy a világban bárhol élő magyarok szorosabban kötődjenek Magyarországhoz.