Duisburg után: mennyire biztonságos a Sziget?
Szakértők szerint a duisburgi tragédia épp olyan vízválasztó a showbizniszben, mint a Heysel stadionban lezajlott dráma volt 1985-ben a labdarúgás világában. A rendezőket minden bizonnyal a protokollok átírására, a biztonsági rendszabályok újragondolására kényszeríti. Szükség van-e további óvintézkedésekre a Szigeten is? – kérdeztük Benis Dánielt, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda háttértechnikai vezetőjét.
hvg.hu: A duisburgi hírek után azonnal összeült a válságstáb?
Benis Dániel: Nem volt külön tanácskozás, de vezetőségi szinten megbeszéltük, elemeztük a történteket. A részleteket rávetítettük a mi rendezvényeinkre, hogy lássuk, hasonló helyzetben a mi protokollunk, eljárásrendünk, ami alapján cselekednünk kell, hogyan állja meg a helyét. Egyébként, ha nincs fesztiválszezon, akkor is vannak kéthavi, havi, szezon idején pedig kétheti, heti biztonsági megbeszélések. Az előző évi tapasztalatok alapján mindig vannak változtatások az adott helyszíneken, s ezeket be kell építeni a tervekbe.
Minden rendezvénynek van egy katasztrófa-, egy döntési és egy utasítási terve, a helyszínek rendezői ezeket figyelembe véve dolgoznak a helyi hatóságokkal, a Sziget esetében a III. kerületi rendőrséggel, az önkormányzattal, tűzoltósággal, a BRFK-val, az In-kal szolgálattal, illetve az összes műszaki kivitelezővel.
hvg.hu: A tragédiát követően van, aki új időszámításról beszél. Egyetért velük?
B.D.: A szigorú szabályozások, a hatósági ellenőrzések, az elvárható legkörültekintőbb előkészítés megtartásával ilyen katasztrófák nem történhetnek, így nem értek egyet azzal, hogy paradigmaváltás szükséges. Ha a biztonsági előkészületek jók, akkor nyugodtan lehet folytatni az eddigi munkát. Én a konkrét esetről azt gondolom, hogy hibák sorozata okozta a tragédiát. Ezekre fel lehetett volna készülni.
hvg.hu: Miben hibáztak a német rendezők?
B.D.: Az előkészületi, tervezési hibáknak tulajdonítom a tragédiát. A hírekből egyértelmű, hogy nem volt előzetes tömegkontroll, hiányzott a kiépített kameralánc, rossz volt a helyszín kiválasztása, életveszélyes volt az alagút, bár meg lehetett volna oldani, hogy alkalmas legyen a tömeg átengedésére, de nem jelöltek ki menekülő útvonalakat, nem állítottak fel biztonságtechnikai zárásokat, „zsákokat”, „kígyókat”, amikkel megtörhették volna a nyomulást, terelhették volna a tömeget. Nem volt megfelelő a tájékoztatás, nem voltak hangos bemondók, s még hosszan lehetne sorolni a hibákat.
hvg.hu: Hogyan történhetett meg mindez, hisz ez már a huszadik rendezvény volt? Vagy a profit- és marketingcélok annyira elsődlegessé váltak, hogy elnyomták az egyéb szempontokat?
B.D.: Mivel hasonló tragédia korábban nem történt, a rendezők reflexszerű módszerekkel dolgoztak. Bár új volt a helyszín, a korábbiakhoz képest megváltoztak a körülmények, mégis inkább leporolták a korábbi táblázatokat, forgatókönyveket, mint hogy az új helyszín sajátosságaiból induljanak ki. Csak emlékeztetnék, nálunk 2006. augusztus 20-án történt hasonló tragédia, amikor lecsapott a vihar az ünneplőkre, s nem voltak alternatív forgatókönyvek a helyzet megoldására. Azóta természetesen a rendezők tanultak az esetből, és sok minden megváltozott.
hvg.hu: Magyarországon az ilyen fesztiválok esetében kiknek a feladata a biztonság?
B.D.: Egészségügyi biztosítás, katasztrófaelhárítás, energetikai szolgálat, biztonsági szolgálat, műszaki szolgálat – ezek mind összehangoltan vesznek részt a biztonsági rendszer munkájában, s ha mindenki az elvárható legjobb minőségben és rendszerben végzi a munkáját, akkor a duisburgi eset nem alakulhat ki.
hvg.hu: Mi történik akkor, ha kétszer annyi ember érkezik a helyszínre, mint ahányan beférnek?
B.D.: Van egy maximalizált létszám, amit még beengedünk. Ám a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetben egyetlen helyszínen sem fenyeget az, hogy a túlzott létszámú közönség miatt alakul ki válsághelyzet.
hvg.hu: Bármilyen jók is az előrejelzések, mindig adódhatnak vis maior helyzetek. Az időjárás komoly kockázati tényezővé lépett elő. Hogyan befolyásolja ez a biztonságiakat?
B.D.: Veszélyes időjárási jelenségek kialakulásával: vihar, jégeső, szélvihar stb. számolnunk kell. A szél relatíve jó előre jelezhető időjárási tényező, mert országszerte jól mérhető. Stábunk folyamatos frissítésben kapja az adatokat. A szélterhelésnek is vannak fokozatai: bizonyos erősség esetén a színpadokat le kell engedni, van, amikor a sátrakat kell bezárni és kiterelni az ott tartózkodókat, de olyan is előfordulhat, hogy gondolkodnunk kell a fesztivál területének teljes kiürítéséről.
Nagy csapadék, felhőszakadás is okozhat balesetveszélyt. Szerencsére az állandó helyszínek miatt van már tapasztalatunk, hol áll meg a víz, hogyan kell elvezetni stb. Az egyre szeszélyesebb időjárás, sok feladatot ad mind az előkészületi, mind a lebonyolítási munkálatok során.
hvg.hu: Kockázati tényező lehet-e, hogy a közönség egy része tudatmódosult állapotban bulizik?
B.D.: Ebben az esetben kettős problémával állunk szemben. A nem legális tudatmódosító szerek megjelenése ellen sokat teszünk – a rendőrség és a szakhatságok bevonásával. Az egészségügyi bázisunk egyre kisebb mértékben találkozik ezzel a problémával, aminek oka lehet, hogy ma már nem olcsó a szórakozás, s a pénzügyi keretekbe sokaknál nem fér bele az efféle szerek beszerzése, használata. Más a helyzet a klasszikus tudatmódosítóval, az alkohollal, amire szintén nagyon odafigyelünk. Mivel egyre több fiatal jelenik meg a rendezvényeken, ez komolyabb felkészültséget igényel.
hvg.hu: A Sziget szervezői mennyit költenek a biztonságra?
B.D.: Biztonságtechnikára, biztonsági őrzés-védelemre, vagyonvédelemre, meteorológiai előrejelzésre, egészségügyi biztosításra, katasztrófaelhárításra ebben az évben a teljes költségvetés 11 százalékát költjük.
hvg.hu: Ön szerint a világszerte prosperáló fesztiválbiznisz tartós trend marad-e, vagy hamarosan jön az apály, mert a közönség ráun erre a szórakozásra?
B.D.: Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, mindenesetre vannak világméretű tendenciák, amelyekből következtetéseket lehet levonni. Például, a fesztiválok közönségének egyre jelentősebb része web 2.0-es fogyasztó. Vagyis az információs társadalom mindinkább beszüremkedik a fesztiválokra. Az is nyilvánvalónak látszik, hogy a látogatók többsége már egészen másképp kéri az információt, mint öt-tíz évvel ezelőtt. A programfüzetet régebben sokkal többen használták, mert könyv- és újságolvasóként ehhez voltak szokva. Manapság látogatóink elektronikus csatornákon szereznek be információkat a programokról, az őket váró eseményekről.
hvg.hu: Önnek konkrétan mik a feladatai?
B.D.: A Sziget fesztivál műszaki vezetését három éve bízták rám. A velem dolgozó stábokkal mi gondoskodunk arról, hogy amíg a tömeg szórakozik, a műszaki berendezések zavartalanul üzemeljenek. A szűk stáb 200 fős, áttételesen azonban felduzzad 2500-3500 főre. Biztonsági szakértők, rendőrök, egészségügyi dolgozók, szakhatóságok, műszaki ellenőrök. A protokollok megvannak, de a végső döntést természetesen valakinek mindig meg kell hoznia az adott helyzetben. Ez rám hárul. Szerencsére eddig komolyat nem hibáztam, ami a rendszer jó működésének köszönhető.
hvg.hu: Az égiekkel milyen viszonyban van?
B.D.: Fohászkodunk, rendszeresen. Mégis a tudás, a felkészültség, az akarat, a szerencse azok a tényezők, amelyek a jó döntésnél összeadódnak.