hvg.hu:  A Magyar Statisztikai Társaság  néhány nappal ezelőtt tartott konferenciáján  Önt három évre elnökké választották. Szó volt-e a konferencián a görögországi statisztikai trükközésekről? 

Soós Lőrinc: A gazdasági adatait kozmetikázó Görögországról a hivatalos programban nem esett szó, de a statisztikusok egymás között persze megvitatták a témát.  Amikor Görögország 2000-ben csatlakozott az eurózónához, szakmai körökben már suttogták, hogy a belépés előtt Athén nem közölt valós adatokat, mert ha feltárta volna a helyzetet, aligha eresztették volna be a „klubba”. A tíz évvel ezelőtti adathamisítás folytatódott, és amikor eljött az igazság pillanata, Athénnak egyik percről a másikra a kétszeresére kellett emelte a tavalyi, GDP arányos költségvetési hiányát. Mindez meglepetésszerűen történt, hiszen a hivatalos statisztikák egészen a legutóbbi időkig mást tükröztek a görög gazdaság állapotáról.  A görög gazdaság mára az összeomlás határára került, államcsőd fenyeget, és az eurózóna fejlett tagországai egyre jobban aggódnak: a görög költségvetés, a fizetési mérleg kezelhetetlensége az eurót, illetve az egész európai gazdaságot is súlyos veszélyeknek teheti  ki.  Ezért szánták rá magukat közös fellépésre a görögökéhez hasonló „trükközés” ellen.

Soós Lőrinc

hvg.hu:  Miért nem ébredtek fel előbb Brüsszelben? Miért nézték tétlenül a történteket?

S.L.:  Érezték a veszélyt, és már 2005-ben és 2006-ban lépéseket kezdeményeztek. Az EU ekkor útjára indított egy olyan tervet, amely az Ecostatot keményebb ellenőrzési jogkörrel ruházta volna fel.  Ám ezt a kezdeményezést több tagország, köztük Magyarország is ellenezte. Ezt persze meg lehet magyarázni, senki sem szereti, ha megszigorítják az adatainak az ellenőrzését. Ezzel együtt, ha egy ország nagyon élesen tiltakozik az EU kontrolljának szigorítása ellen, joggal ébredhet fel a kétség, mi lehet a háttérben?  A politikai okokból 2003-ban menesztett KSH elnök, Mellár Tamás utódja 2005 júniusában nyilatkozott a Figyelő című hetilapnak. A „Revizori szerepben” címmel megjelent interjúban élesen bírálta az Eurostatot az adatszolgáltatás tervezett megszigorítása, az ellenőrzési jogkör tervezett kiterjesztése miatt. Vajon miért? 

hvg.hu: Magyarországon  az adatok 2006-os eltitkolásának  vádja a 2010-es választás kampányának témájává  vált. Ön szerint van-e értelme újra elővenni ezt a témát? 

S.L.:  Kétségtelen, hogy tökéletes, abszolút hiteles statisztikai adatszolgáltatás nem létezik, és nehéz meghatározni a torzítás pontos mértékét, illetve azt, hogy tévedésről, vagy hamisításról van-e szó. Az adateltitkolást, a trükközést Gyurcsány Ferenc beismerte öszödi beszédében, s ezt szinte lehetetlen kimagyarázni. A beszédben trükkök százairól esik szó, ami Veres János akkori pénzügyminiszter nevéhez kötődik. Erről hallgatták volna meg a felelősöket a költségvetési bizottság múlt heti ülésén, ám nem jelent meg sem Veres, sem pedig Gyurcsány Ferenc.

hvg.hu: A statisztika eszközeivel rekonstruálni lehet, pontosan mi történt 2006 első negyedévében a gazdasági adatainkkal?

S.L.:  A gond az, hogy nem statisztikai, hanem pénzügyi adatokról  folyik a vita, amelyeket  a Pénzügyminisztériumban dolgoztak fel, vagyis a PM volt az adatforrás. A hamisítást – ha történt –  a József nádor téren főzték ki, nem a Keleti Károly utcai KSH-ban.   Sajnos, nemhogy az egyszerű állampolgár, de még a szakember sem tesz különbséget a PM és a KSH adatai között. Ugyanez érvényes az Államkincstártól, az Állami Számvevőszéktől, vagy az egyes szakminisztériumoktól származó adatokat illetően is. Kétségtelen, ezeket az adatokat a KSH összesíti és hitelesíti. Így a magyar statisztikusoknak, még ha nem is felelősek a „trükközésért”, viselniük kell a felelősséget. Az, ami 2005-.ben és 2006-ban történt, az egész szakmára rossz fényt vet, itthon és külföldön egyaránt.hvg.hu: Az utóbbi időben már a büntetőjogi felelősség kérdése is felmerült „szándékos adateltitkolás” miatt, illetve azért, hogy néhány politikus tudatosan megtévesztette a 2006-os választás előtt a magyar szavazókat. Ön szerint akár bírósági ügy is lehet a dologból? 

S.L.:  Jogi kérdésekkel nem foglalkozom, különös tekintettel a bizonyítás nehézségeire,  nem akarok ebben állást foglalni. Statisztikusként azonban nyilvánvalónak tartom, hogy 2005-ben és 2006 elején valóban eltitkolták a magyar gazdaság legsúlyosabb gondjait jelző adatokat, amit Gyurcsány Ferenc az öszödi beszédében egyértelműen be is ismert.

hvg.hu:. Milyen intézményes garanciákkal lehetne elejét venni, hogy ilyen csalások a jövőben ne forduljanak elő? A görög trükközést elítélő uniós állásfoglalás közvetve a többi tényleges illetve potenciális trükközőt is komolyan figyelmezteti a következményekre. 

S.L.:  Tény, hogy minden kormány szeretné, ha jó lenne a bizonyítványa, ennek érdekében  sok mindent kész megtenni. Például 2003-ban Mellár Tamást, munkatársaival együtt, rendszeresen berendelték a PM-be, „eligazításra”. Végül 2003 novemberében, néhány társával együtt, Mellárt a szocialista-szabaddemokrata kormány le is váltotta, hogy helyet teremtsen  a számára megbízható vezetésnek. Célszerű lenne újragondolni, hogy a KSH ne a kormánynak, hanem a Parlamentnek tartozzék felelősséggel, ahogy ez már felmerült az 1990-es évek elején, az 1993-as statisztikai törvény megalkotása során. Be lehetne vezetni a KSH elnökének évenként esedékes beszámoltatását, vagy azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által kinevezett grémium évente minősítse a KSH szakmai tevékenységét. A görög miniszterelnök most kijelentette: maximálisan garantálni fogják statisztikai hivataluk függetlenségét. Jó lenne, ha a hivatalba lépő új kormány hasonló lépésre szánná el magát!

hvg.hu:   Ön azon huszonkilenc közgazdász között volt, akik tavaly novemberben nyílt levélben bírálták a 2010-es magyar költségvetést. Mire alapozta ellenvetését? 

S.L.:  Amit mondtam, írtam, szakmai meggyőződésből tettem, ugyanúgy, mint egy évvel korábban, és az élet engem igazolt. Persze ez mit sem változtat azon, hogy a 2010-es költségvetés ugyanolyan rossz, mint amilyen a 2009-es volt. A büdzsé sajnos, bizonytalan alapokon áll, s több dolgot kifogásoltam benne. Túltervezték a költségvetési bevételeket, és ezzel összefüggésben túltervezték a GDP alakulását. A jelenlegi 0,3 %-os GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzés részint túl optimista, részint belül van a GDP számítás statisztikai hibáján.  A másik probléma, amit előre jeleztünk, a vagyonadó tervezett bevezetése volt. Már akkor tudtuk, hogy az innen származó betételnek csak a töredékével számolhat a költségvetés, ezt a helyzetet az Alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette. Nem lehet kiszámítani az agrárium bevételeinek alakulását sem, ami szintén felboríthatja a gazdaság tervezett adatait.