Gulyás: „Kiszavazhatják a kormányt, ha tovább tart a bénázás”
A szabaddemokraták a kormány megtartása mellett döntöttek egyelőre, mert nem akarják a jelenlegi bizonytalanságot tetézni. Ám ha továbbra sem születnek döntések, az SZDSZ megelégelheti a bénázást , és akkor kialakulhat egy fordulatot kikényszerítő parlamenti többség - mutatott rá Gulyás József SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a párt ügyvivője a hvg.hu-nak adott interjúban. A beszélgetésre az SZDSZ szerdán tartott kecskeméti sajtótájékoztatóján került sor, ahol több fontos bejelentés is elhangzott.
Gulyás József Kecskeméten © Szegő Péter |
Az SZDSZ ügyvivője azt mondta: pártja olyan választási rendszert dolgozott ki, mely a mostani választási rendszer alapvető elemeit nem kérdőjelezi meg, megtartja választás kétfordulós, valamint részben listás, részben egyéni választókerületes jellegét, de kétszázötven főre csökkenti az országgyűlési képviselők számát. Gulyás szerint a tavaszi ülésszak megkezdése előtt, tehát a jövő héten meg kellene kezdeni a javaslatról az ötpárti tárgyalásokat.
Gulyás írásbeli kérdést tett föl Gyenesei István önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, amely többek közt felveti: hol tart a kormány a választókerületi határok módosításával? Egy 2005-ös alkotmánybírósági határozatnak köszönhetően ugyanis 2007 júniusáig újra kellett volna szabályozni a választókerületek méreteit, ez azonban mindmáig nem történt meg. Gulyás szerint a választókerületi határok módosítása nem igényel kétharmados többséget, hiszen a kérdést jelenleg is egy közel húszéves belügyminiszteri rendelet szabályozza. Ennek ellenére – bár jogi kényszer nincs rá – az új szabályzást csak pártközi konszenzussal szabad rendezni, mert a választási eredményt befolyásoló ügyről van szó.
A sajtótájékoztatón Gulyás közölte: Kóka János, a párt frakcióvezetője, a Költségvetési Bizottság tagja szerdán nyílt levelet írt Varga Mihálynak, a Költségvetési Bizottság fideszes elnökének, melyben rendkívüli bizottsági ülés összehívását sürgeti. Ezen a bizottsági ülésen Kóka szerint meg kellene hallgatni Gyurcsány Ferencet, továbbá az MNB elnökét, a pénzügy- valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert a válságkezelésről, illetve a reformok állásáról.
A hvg.hu-nak a szabaddemokrata ügyvivő kifejtette, hamisak azok a feltételezések, amelyek szerint pártja a minapi parlamenti szavazáson azért nem támogatta az előrehozott választások fideszes ötletét, mert azon az SZDSZ jó eséllyel kiesne az Országgyűlésből. Az SZDSZ ügyvivője szerint az Országgyűlés mostani föloszlatása bizonytalanságot, sőt: további bizalmatlanságot eredményezett volna a piacokon, amit a két nagyobb párt egymásra licitáló kampánya csak tetézett volna. Hónapokra lebénulna az ország – tette hozzá. „Márpedig nincsenek hónapjaink arra, hogy a drámát, az összeomlást elkerüljük” – fogalmazott Gulyás. Az még szerinte egyelőre nem látható, hogy ősszel lesznek-e előrehozott választások, vagy megbukik-e a kormány, hiszen „az MSZP meghatározó része illetve a kormányfő is dönthet úgy, hogy bedobja a törölközőt. A szükséges cselekvés hiánya, a bénázás miatt is kialakulhat egy ilyen fordulatot kikényszerítő parlamenti többség”.
Azt mondta: a júniusi európai parlamenti választás a párt számára „ötszázalékos megmérettetés” lesz, ráadásul „ez a megmérettetés számunkra van olyan fontos, mint a 2010 tavaszi, hiszen a sikeres és eredményes európai parlamenti választás a sikeres és eredményes magyar parlamenti szereplés előfeltétele”. (Öt évvel ezelőtt a választópolgárok 38,22 százaléka adott le érvényes szavazatot, így 153 772 szavazat jelentette az ötszázalékos határ átlépését – Sz. P.). Ha az SZDSZ nem jut be az Európai Parlamentbe (EP), akkor „nehéz lesz elhitetni a lehetséges támogatóinkkal, hogy érdemes az SZDSZ-re szavazni”. Gulyás azonban úgy látja: a szabaddemokraták bejutnak az EP-be. „A választóink aktivitásával van baj. Identitáserősítő kampányba fogunk, amely fölrázza potenciális szavazóinkat, akiknek száma a kétszázezret is eléri – állította Gulyás József.
hvg.hu azt kérdezte Gulyástól, hogy a pártja által javasolt választási rendszer miért tartaná meg az egyéni körzeteket – tekintve, hogy kispártként az SZDSZ a listás rendszerben érdekelt. A politikus szerint az egyéni képviselő intézményének egyrészt hagyománya van a magyar parlamentarizmusban, másrészt az egyéni képviselet biztosítja, hogy a választókkal közvetlenül kapcsolatot tartó képviselője legyen egy-egy térségnek. Hozzátette: az egyéni választási rendszernek számos hátránya is van, de eltörléséhez konszenzusos politikai akarat kellene, ami nincs meg. „Azt mondjuk, hogy ne rúgjuk föl alapjaiban a választási rendszert, mert ahhoz nem lesz meg a politikai akarat. Kisebb parlamentet javasolunk, de a rendszer lényegi megváltoztatása nélkül.” Török Gusztáv Andor, az OT elnökségi tagja, a párt Bács-Kiskun megyei elnöke, kalocsai polgármester mindezt azzal egészítette ki, hogy vannak az országban olyan problémák, melyek csak egyes térségekre jellemzőek „és a tisztán listás rendszer nem tudja garantálni, hogy azokból a térségekből is jutnak be emberek, akik ismerik a speciális, csak az adott területre jellemző gondokat”.
Gulyás szerint, mivel mindenki kisebb parlamentet szeretne, az SZDSZ javaslatáról meg tudnának állapodni a pártok. „A Fidesz a rendszerváltáskor a tisztán listás választási rendszert képviselte” – tette hozzá. Lapunk további kérdésére úgy felelt: javaslatukban csak országos lista lenne, területi nem, a bejutási küszöb pedig változatlan maradna. „Az SZDSZ önállóan megy neki a 2010-es választásnak” – jegyezte meg más témáról szólva a párt ügyvivője.
Szegő Péter