Szent-Iványi István © Dudás Szabolcs

Szent-Iványi István: Azért szálltam ringbe, mert úgy gondolom, az SZDSZ-nek világos elképzelése van arról, hogy mit kell tenni a jelenlegi helyzetben, és van esélye arra, hogy újból erős, önálló identitású párttá váljon. Ebben ma az OT-nak nagy szerepe lehet. A hosszúra nyúlt tisztújítási folyamat nyilvánvalóvá tette, hogy a párton belül megosztottság érvényesül. Mégis azt remélem, ennek most véget tudunk vetni.

hvg.hu: De szemmel láthatóan még mindig nem tudják, milyen viszonyt tartsanak fenn a kisebbségben kormányzó MSZP-vel. Vagy van már kialakult álláspont?

Sz. I.: Amikor tavasszal kiléptünk a koalícióból, még Kóka János volt az SZDSZ elnöke, és a döntést a tagság mintegy nyolcvan százaléka támogatta, köztük én magam is. Úgy éreztük, értelmetlen lett volna maradni, hiszen a liberális programot nem lehet a közös kormányzással megvalósítani. Nem volt értelme  ragaszkodni egyes tárcákhoz és bizonyos pozíciókhoz. Ugyanakkor tény, hogy még ma is megoszlanak a liberálisok, de nem aszerint, hogy Kókát vagy Fodor Gábort támogatják, inkább annak mentén, hogy fontosnak tartják-e az MSZP külső támogatását, vagy pedig markáns, ellenzéki politizálást szeretnének-e, ha kell az MSZP ellenében. Nem szeretném most felsorolni, hogy az SZDSZ vezetésén belül ki, milyen pozíciót foglal el. De az „igazság pillanata” már nincs messze. Közeleg az adótörvények, majd a költségvetés megszavazása, és ekkor kiderül, ki az, aki mindenképpen kitart a kisebbségi kormány mellett, például abból a megfontolásból, hogy egy előrehozott választás súlyos helyzetbe hozhatja az SZDSZ-t. Én azok közé tartozom, akik csak akkor támogatnák továbbra is a szocialistákat, ha politikájuk értékelhető, valóságos változásokat eredményezne, például az adórendszerben, és ez tükröződne a költségvetésben is. Erre most látok esélyt. Úgy tűnik, a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatainkat az MSZP általában pozitíven fogadta. Ugyanakkor arra is látok esélyt, hogy a többi ellenzéki párttal meg tudunk állapodni a költségvetési plafonról.

hvg.hu: Ennek a célja nyilván az, hogy megakadályozza a parlamenti választások előtti szokásos szavazatszerző osztogatást. Kérdés, mit szólnak ehhez azok, akik kormányon vannak, és ott is szeretnének maradni?

Sz. I.: A plafon hosszabb időre kifehérítené a nagypolitikát, és a  jövőben is gátja lenne a választások előtti osztogatásnak. Ugyanakkor már most, 2008-ban megteremtené a jövőre esedékes adó- és járulékcsökkentések fedezetét, ugyanis elgondolásaink 320 milliárd forint megtakarítást jelentenek a kormány kiadási terveihez képest. Kimutattuk, hogy van forrása az adócsökkentésnek, tehát nem igaz a kormánynak az érvélése, hogy „nincs miből adni”. Úgy tűnik, ebben is meg tudunk állapodni az ellenzéki pártokkal. Az MSZP a maga részéről „hosszú távon” egyetért a javaslatunkkal, de a konkrét elképzeléseinket elutasítja.

hvg.hu: Orbán Viktor nemrég négy pontban jelölte meg, milyen kulcsterületeken akar változást a Fidesz, ha kormányra kerül. Többek között a végrehajtó hatalom jelenlegi túlhatalmának megnyirbálását, a családok egzisztenciális biztonságának garantálását, a magyar vállalkozók támogatását, a közbiztonság megerősítésétjelölte meg. Ezek elég általános javaslatok. Tudná az SZDSZ támogatni őket?

Sz. I: Jó lenne, ha e javaslatok konkrét részletei is napvilágra kerülnének. Aggodalmaink az előre hozott választásokkal kapcsolatban részben onnan is fakadnak, hogy nem látunk tisztán. Nem tudjuk eldönteni, hogy egy nagy valószínűséggel bekövetkező Fidesz-győzelem milyen gazdaságpolitikát és milyen társadalompolitikát hozna magával. Amit erről eddig tudunk, az vagy ellentmondásos, vagy nem igazán vonzó a számunkra. Ugyanakkor az utóbbi fél évben az SZDSZ és a Fidesz között párbeszéd jött létre, holott tizennégy évig nem álltak szóba egymással, ami a kétpólusú, gyűlölködésre hajlamos magyar közéletet minősíti. A Fidesz vezetői az utóbbi időben két alkalommal is tárgyaltak Fodor Gáborral, és a költségvetési plafon tekintetében közös álláspont is kialakult. Bár továbbra is nagyon sok mindenben nem értünk egyet a Fidesszel, nem zárom ki, hogy más kérdésekben is sikerül megállapodni.

hvg.hu:  Orbán Viktor legutóbb szót emelt a rendőrség, és általában véve az államhatalom megerősítése mellett, különösen egyes vidéki térségekben. Mi a véleménye a közbiztonság, a közrend megerősítését célzó javaslatokról?

Sz. I.: Egyetértünk a közbiztonság megerősítésével, de ezt össze kell kapcsolni a jogbiztonság problémájával is. Vagyis a rendőrállami módszerek alkalmazását elutasítjuk. Nem a szigor és a keménység, hanem a következetes jogalkalmazás vezet célra. Az utóbbi években nemcsak egyes falvakban rendült meg a közrend, de a városokban is felütötte fejét az utcai erőszak. Magyarországon a szélsőjobboldal a kilencvenes években nyolcvan-százezer embert is kivitt az utcára, de ezek a tüntetések békések maradtak. Ma a szélsőjobboldal kevesebb embert mozgósít, de ezek sokkal durvábbak, veszélyeztetik az emberek biztonságérzetét.

hvg.hu: A liberálisok elképzelései változnak. Van, aki úgy látja, hogy a szocialisták megosztási taktikája eredményekkel járt. Ott van például a szakértői kormány koncepciója, amelyhez ma már az SZDSZ nem ragaszkodik, mint ahogy nem feszegetik Gyurcsány "hitelességének" problémáját sem.

Sz. I.: Magam is azt gondolom, hogy a szakértői kormány lehetséges opció lett volna az  idén nyáron, ha, mondjuk, egy elismert gazdasági szakember, például a Magyar Nemzeti Bank valamelyik volt, egyik párt iránt sem elkötelezett vezetője áll a kabinet élére. Számos nemzetközi példa azt mutatja, hogy olyan helyzetben, amikor az előrehozott választást különböző okokból a pártok nem tartják megfelelő megoldásnak és a politikai erők közötti koalíciónak nincs lehetősége, akkor szakértői kormány jöhet létre. Erre számos esetben került sor Olaszországban és sokfelé Európában. Nálunk a  fontos politikai szereplők nem értettek egyet a létrehozásában, ezért lekerült a napirendről.   

hvg.hu: Október 11-én az MSZP kongresszust tart, amelyen a küldöttek várhatólag hitet tesznek Gyurcsány Ferenc elnök mellett, és „kicövekelik”, meddig mehet el a párt a liberálisokkal folytatott tárgyalásokon.

Sz. I.: A szocialisták kongresszusa bizonyos mértékben elvesztette aktualitását. Viszont a költségvetési plafon, illetve az adócsökkentés ügyében nem engedünk, fenntartjuk a követeléseinket. Olyan lényeges dolgokhoz ragaszkodunk, mint hogy a személyi jövedelemadó terén 1,7 millióról 3 milliós jövedelemre emeljék fel a minimális adó határát. Tekintettel arra, hogy az adófizetők nyolcvan százaléka minimálbérre fizet adót, egy ilyen változásnak nagy a jelentősége, hasonló változás még nem volt Magyarországon, mióta bevezették az szja-t. Ha a változásokat elfogadja az Országgyűlés, az átrajzolja a költségvetés mozgásterét, lehetővé teszi, hogy újra gondoljuk az állam szerepét a gazdaságban, illetve az újraelosztásban.

hvg.hu: Most jött vissza Grúziából, ahol az Európai Parlament ténymegállapító küldöttségekének tagjaként utazott. Mintha Oroszország törekvéseinek megítélésében sem értenének teljesen egyet liberálisok a szocialistákkal?

Sz. I: Grúziában némileg javul a helyzet, de nem vagyok túlságosan optimista. Az orosz csapatok egyes helyekről visszavonulnak, máshol viszont az augusztusi megállapodás ellenére továbbra is maradni akarnak, s ebben nehéz lesz őket megakadályozni. Ami a magyar külpolitikát illeti: szerintem érzékenyebben kellene reagálnunk azokra a folyamatokra, amelyek Oroszországban zajlanak. Idáig úgy tűnt, Magyarország nem akarja tudomásul venni, hogy Oroszország belpolitikai fejlődése, demokratizálódása megtorpant, külpolitikájában pedig nagyhatalmi törekvések jelentkeztek. Megjegyzendő, hogy a grúziai eseményeknek van egy másik olvasata: Putyinék  meg akarják akadályozni, hogy a közép-ázsiai földgáz és olaj alternatív vezetéken, Oroszország kikerülésével jusson el Nyugat-Európába. Senki sem kívánja Magyarországtól, hogy hidegháborús retorikához folyamodjon Oroszország vonatkozásában. De saját, alapvető érdekeinket mégiscsak képviselni kell.  Mindenekelőtt energiapolitikánk diverzifikációját kell szem ellőtt tartani.

hvg.hu: Ha Magyarországon lesznek előrehozott választások, sokan úgy gondolják, ezekre leghamarabb 2009 júliusában, az EU-választásokkal egyidejűleg kerülhetne sor. Valóban?

Sz. I.: Ez a forgatókönyv is megvalósulhat, de csak akkor, ha a költségvetést nem szavazza meg a parlament. Ha ez bekövetkezik, tényleg nem marad más hátra, mint az előrehozott választás. Egy ilyen magas inflációjú országban nem lehet az előző évi költségvetéssel kormányozni. Akkor patthelyzet alakul ki, és be kell látnunk, a további vergődésnek nincs értelme. Én mint uniós képviselő nem örülnék annak, ha együtt tartanák meg az országgyűlési és az EU-választásokat, mert a belpolitika teljesen eluralná a kampányt. Jövőre  a szavazóknak a pártok Európa-politikájáról kellene ítéletet mondaniuk, igaz, már a 2004-es kampány is a belpolitikáról szólt.

Pelle János