Simon Peresz. Változatlanul optimista. © Shiri Zsuzsa

Peresz sajátos történelemmagyarázata szerint az emberiség történelmébe a zsidók hozták be az elégedetlenséget, ami erős ambíciókkal kiegészülve ennek a népnek a nagy erőssége, ez hajtja előre képviselőit az új utak keresésében. Megemlékezett a leghíresebb zsidókról, Jézusról, Marxról, Einsteinről, a Nobel-díjas tudósok kiemelkedő számáról és persze az izraeli csodáról: miként tartóztatták fel az arab államok összehangolt támadását az állam 1948-as kikiáltása után szinte fegyvertelenül és esélytelenül, s azóta is miként győztek olykor fogcsikorgatva minden háborúban, és az utóbbi évtizedekben miként épitettek technológiai újításokkal élenjáró, modern gazdaságot.

Peresz szerint annak idején Ben Gurion miniszterelnök azért fogadta el az ENSZ meglehetősen életképtelennek tűnő felosztási tervét, mert nem volt más választása: sürgősen ország kellett az európai menekülttáborokban élő több százezernyi túlélőnek, akiket az angolok nem akartak Palesztina földjére engedni. A zsidók elfogadták, a palesztinok elutasították az ENSZ ajánlatát, s a többi már történelem: az arab államok kudarcot vallott beavatkozása, majd a mára 4 milliósra duzzadt, egykor 650 ezres palesztin menekültáradat, akiknek letelepítését máig egységesen elutasítják a környező befogadó országok.

Az azóta eltelt 60 év alatt Izrael hét támadást és két intifádát vert vissza, s az alapító cionista atyák elképzelésével szemben nem az ősei földjéhez visszatért zsidó paraszt, a földművelés lett Izrael erőssége, hanem a high tech és a biotech. A zsidók erőssége ma is, Izraelben is a kreativitásuk. Peresz jövőképe a mindössze 44 ezer négyzetkilométeres ország számára az, hogy afféle kísérleti tereppé, laboratóriummá váljék. A modern technológiákra mindig is nyitott, az internet izraeli megjelenését annak idején elsők közt szorgalmazó államfő hosszan beszélt az elektromos autók 2011-re tervezett beindításáról, a napenergiáról szóló vállalkozásokról, az izraeli egészségügyi és orvosi kutatásokról, s az errefelé szintén úttörő biztonsági találmányokról.

A politikáról szólva az örökifjú Peresz még ma is optimista, s a legfontosabbnak a béke megteremtését tekinti. Bízik benne, hogy akár az év végéig egyezmény születik a palesztinokkal. A békefolyamat nehézségei közt megemlítette, hogy az ellenféllel való tárgyalás közepette sem szabad megfeledkezni a hazai támogatottságról, vagyis egyszerre két fronton is el kell fogadtatni a kompromisszumokat, ami egyik fél számára sem egyszerű. Államférfiként legnagyobb hibájának az 1987-es londoni egyezmény elutasítását tekinti, amikor Ciszjordánia fennhatóságát átadhatták volna a jordán királynak. A Hamaszról szólva Peresz még a tárgyalások gondolatát is elutasítja, mint mondta, „a fallal beszélnének”, nincs értelme a tárgyalásoknak mindaddig, amíg Izrael létét, földjéhez való jogát nem ismeri el a másik oldal. Csalódott a gázai kivonulás nyomán, nem úgy képzelte, hogy az egyoldalú lépést követően a Hamasz továbbra is rakétákkal lövi az izraelieket, ezúttal már nem a telepeseket, hanem a 67-es határokon belüli civil lakosságot. A palesztinokkal való megegyezés nemhogy egyszerűbbé, hanem még sokkal nehezebbé válik.

Személyes sikereiről faggatva meglehetősen hosszú listát kaptak az újságírók. Peresz már igen fiatalon fontos politikus volt, s hosszú életének története összefonódott az ország eseményeivel. Elsők közt említette a Franciaországgal általa is kezdeményezett és fenntartott fegyverszállítási egyezményeket az ötvenes években, s ennek kapcsán a dimónai francia típúsú atomreaktor felépítését, majd az izraeli légiipar és fegyvergyártás megteremtését, hiszen az ottani technológiai kutatásokból fejlődött ki a jelenlegi high tech ipar. Sikereként könyveli el még a túszokat kiszabadító bravúros entebbei akciót, a 80-as évek inflációjának legyőzését, a békét Jordániával, az oslói egyezményt a palesztinokkal, az új városok felépítését az ország periférikus vidékein.

Peresz végül szólt a jövő héten esedékes Holnap című nagyszabású nemzetközi konferenciáról: május 13. és 15. között Izrael köztársasági elnöke Jeruzsálemben lát vendégül 20 egykori és jelenlegi államfőt, köztük George Busht, 27 ország miniszterelnökét vagy külügyminiszterét, köztük Gyurcsány Ferencet, valamint a tudomány, a gazdaság és a kultúra világraszóló képviselőit. A meghívottakkal - Izrael 60. születésnapja alkalmából - a világ jövőjének kulcskérdéseit vitatják meg.

Shiri Zsuzsa /Jeruzsálem